Az elmúlt napok vártnál jobb szeptemberi magyar ipari és külkereskedelmi adatait ugyan lelkesen fogadták az elemzők, ez azonban nem hozott akkora lendületet, hogy a harmadik negyedév GDP-növekedési adatait a második negyedév szintjére tolják. A Napi Gazdaság-konszenzus − nagy szórással − átlagosan 1,3 százalékra várja a gazdaság július−szeptemberi bővülését az előző év azonos időszakához képest. A KSH kedden teszi közzé előzetes számait, majd az adatokat először december 9-én módosítja és részletezi.
Az idei év első három hónapja még 2,5 százalékos dinamikát mutatott, ez a következő negyedben már csak 1,5 százalék volt. A harmadik negyedév gyengébb teljesítménye mögött a fogyasztás markáns romlása áll − véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. A kiskereskedelem teljesítménye már az április−júniusi időszakban is gyenge volt, a háztartások fogyasztásában megjelenő más tételek (például a szolgáltatások, az autóvásárlás) azonban a vártnál nagyobb ütemben növekedtek. Mostanra viszont elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy ismételten hasonló meglepetés történjen. Mindezt a közösségi fogyasztás sem képes kompenzálni. A beszerzési stop ugyanis már ekkor elkezdődött, bár ennek hatása igazán az év végén jelenik meg az adatokban.
A beruházások továbbra is kettős folyamat alapján alakulnak. A nagy multinacionális vállalatok projektjei haladnak, az autóipar most különösen biztos támaszt jelent a makroszámoknak. Az építőipar masszív mínusza viszont fékezi a volument, többek között a csökkenő lakáskereslet miatt is − mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank szakértője. Mivel a kkv-k mozgástere a korlátozott vállalati hitelezés miatt továbbra is szűk, az idei beruházás nem éri el a tavalyi szintet sem.
Így a recesszió elkerülésére még mindig a nettó kivitelbe kapaszkodik a gazdaság, a külföldi piacok azonban egyre bizonytalanabb támaszt jelentenek. A külkereskedelem másfél-két százalékponttal tolja feljebb a növekedést, mindez ha nem lenne, rég recesszió lenne Magyarországon − emlékeztet Kondrát. Márpedig a német gazdaság, valamint a teljes eurózóna növekedési kockázata igen magas, és év végére, jövő év elejére csökkenő GDP várható a devizaövezetben. A mostani várakozások szerint tavaszra ismét beindulhat a növekedés, és ez még pont felszínen tudja tartani a hazai bruttó hozzáadott terméket, ám ha az ág, amelybe kapaszkodunk, víz alá kerül, elkerülhetetlen lesz a magyar recesszió.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroközgazdásza viszont a lehetőségekhez mérten bizakodóan tekint a jövő évi kilátásokra. A kivitel nagy részét ugyanis a biztos piaccal rendelkező nagyvállalatok adják, így a külső piaci lehetőségek csökkenő méretű tortájából nagyobb szeletet hasíthat majd Magyarország. A beruházások jövő évi alakulásánál szintén érdemes figyelembe venni, hogy az autógyárakon túl ázsiai befektetőkkel is lehet majd számolni, ráadásul a multinacionális vállalatokat nem érinti a szűkös hazai finanszírozás sem. További pozitívumot jelenthet, hogy a különadók kikerülnek a rendszerből − tette hozzá Kondrát. Az ágazati adók következtében ugyanis sok vállalat félretehette a projektjeit, 2012 második felére azonban újra az asztalra kerülhetnek. Ha addigra a globális konjunktúra is beindulna, akkor mindenképpen meglendülne a beruházás volumene.
A termelési oldalon az ipari adatok jelenlegi és várható alakulásáról nem árul el túl sok jót, hogy a megrendelési adatok, a német ipari és beszerzési index jelentősen csökkent, és a külső konjunktúra kilátásai csak még rosszabb képet festenek − mondta Árokszállási. A mezőgazdaság ugyan jól teljesített, de annak kiszámíthatatlanságára nem lehet tartós gazdasági növekedést építeni. A szolgáltatások viszont lejjebb húzhatják a GDP-t Kondrát szerint. Bár valószínűleg mindenütt mínuszok lesznek, de az állami és a pénzügyi szolgáltatások, valamint a kiskereskedelem teljesítménye különös mértékben romolhatott a harmadik negyedben.
