Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− A fejlesztési minisztérium a jövő év közepére, tehát féléves csúszással ígéri a megújulóalapú áramtermelést támogató metár-rendszert. Ez nem jelent túl nagy csúszást a szektor szempontjából?
− A csúszás ugyan vegyes érzelmeket váltott ki szakmai körökben, én azonban úgy látom, alapvetően nem okoz gondot a szektorban. Egy-egy beruházás fejlesztése átlagosan három-öt évig tart, ehhez képest hat hónap nem számottevő időszak. Sokkal fontosabb, hogy a felálló új rendszer megfelelően motiválja a fejlesztőket és a befektetőket. Ebből a szempontból derűlátó vagyok.
− Mire építi az optimizmusát? A metár konkrét támogatási összegei egyelőre nem ismertek...
− Ez igaz, viszont a megjelent hírek szerint az energiahivatal szakmai szövetségekkel és piaci szereplőkkel együttműködve dolgozta ki a a végleges támogatási összegeket meghatározó viszonyítási számokat. Ez jó hír, azt mutatja ugyanis, hogy a tarifákat üzleti számítások alapozzák meg. Az összegek véglegesítésével kapcsolatban mindenesetre folytatódniuk kell a szakmai egyeztetéseknek. A szakmai-befektetői szemlélet mindig számos lényeges pontra világít rá.
− A hírek szerint a metár bónuszrendszerrel ösztönözné bizonyos célok teljesülését.
− Igen, és ezzel teljes mértékben egyet is értek. Úgy tudni, a bónuszrendszer például többlettámogatást jelent majd a hátrányos helyzetű térségekben megvalósított, illetve valamilyen addicionális környezeti előnyt teremtő beruházásoknak. Ez üzleti szempontból is jó irány, hiszen jelentősen javítja a megtérülést, ezáltal pedig a nehezebben megvalósítható befektetések vonzerejét.
− A 2020-as célok nem kerültek veszélybe?
− Meglátásom szerint nem. A metár jövő év közepi kihirdetésével még elegendő idő áll rendelkezésre az energetikai célok teljesítésére. Ami látszik: a célok eléréséhez a fejlesztéseknek két hullámban kell elindulniuk. Az egyiknek most − azaz legkésőbb a jövő év közepén −, a másiknak pedig 2014−2015 környékén, az új uniós támogatási rendszer beindulása után.
− A támogatási összegek mellett mi az, ami befektetői szempontból meghatározó?
− Kiemelten fontosnak tartom, hogy a szabályozásnak ne legyen semmiféle visszamenőleges hatálya. Ez − még akkor is, ha adott esetben kedvezőbb helyzetet teremtene − nagyon rossz üzenet lenne a befektetők és a finanszírozók felé. Fontos látni azt is, hogy a szabályozási változás hatálya alól nem csupán a már \"üzembe helyezett\" egységeket kell kivonni, hanem a már \"jogerős MEH-engedéllyel rendelkezőket\" is. A két fázis között ugyanis már a kivitelezés zajlik, amikor szintén nemkívánatos a szabályozási környezet változtatása.
− A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint a metár-kassza nem igényelne a korábbi kát-nál jelentősen nagyobb összeget. A támogatás mértéke évi 60-70 milliárd között mozoghat 2020-ig.
− Első ránézésre ugyan meglepőnek tűnhet, ám valóban: a megújulók támogatására nem kell majd évről évre többet költeni. Ennek oka egyszerű: egyrészt a technológiai fejlődés rendkívül gyors a megújulószektorban, és ez az árakat is lefelé szorítja. Másrészt az áram piaci ára várhatóan jelentősen emelkedni fog a következő években, tehát egyre több termelő fog tudni megélni támogatás nélkül.
− Jelenleg milyen projektek, tranzakciók tapasztalhatók a piacon?
− Új zöldmezős beruházások nem indulnak, hiszen amíg nincs meg a végleges metár, a fejlesztők nem lépnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy állna a szektor, hiszen akvizíciók folyamatosan zajlanak. A következő fél év számunkra is az akvizíciókról szól majd; a jövő év közepéig több ilyen ügyletet is szeretnénk végrehajtani.
