Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elsősorban a kisebb mezőgazdasági termelőknek jelenthet jó, bár az állami kamattámogatás ellenére nem is olyan olcsó likviditáskezelő eszközt az Agrár Széchenyi Kártya − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének szakértője. Az egyik legnagyobb probléma a konstrukcióval, hogy miközben bár nem kér ingatlanfedezetet a 15 millió forint alatti hitelekre, azért a garanciadíj megfizetését elvárja, továbbá hogy a 15 millió forint feletti igényeknél már több fedezetet kér a garanciadíj mellett. Szerinte a tagjaik esetenként jobb kondíciókkal is tudnak hitelhez jutni − igaz, ezek jellemzően a nagyobb társas vállalkozások − akár a kereskedelmi bankok, akár a Magyar Fejlesztési Bank konstrukcióit veszik górcső alá.
Az Agrár Széchenyi Kártya iránti érdeklődés két esetben élénkülhet jelentősen: ha kifutnak az MFB agrárhitelei, illetve ha bármi is történne a mezőgazdaság legjellemzőbb finanszírozási konstrukciójával, az utóbbi években szinte egyeduralkodóvá vált uniós támogatások meghitelezésével, illetve faktorálásával.
Továbbra is az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a leginkább hitelszűkében lévő őstermelői réteg hogyan tudná igénybe venni a kártyát, mivel ahhoz legalább egy lezárt üzleti évet igazolni kell. Szakértők szerint ez eleve kizárja az igénylők köréből az évi 600 ezer forintnál kevesebb jövedelmet szerző őstermelőket, mivel nekik még adóbevallást sem kell benyújtani. Arról nem is beszélve, hogy az igényelhető legkisebb hitelkeret is majdnem akkora, mint az előző kör be sem vallott éves bevétele, így azt felelősen meghitelezni aligha lehet. Azok is gondban lesznek, akik adóbevallásukban a 8 milliós jövedelemhatár alá esnek, de nullás bevallást adtak be az előző évi elért őstermelői jövedelmükről. Az átalányadózást vagy a tételes elszámolást választó őstermelők már jobb esélyekkel indulhatnak a kártya igénylésekor.
