Magyarországon a 2010-ben törvénybe iktatott, valamint a Széll Kálmán tervben és a konvergenciaprogramban megfogalmazott, adókkal és jóléti támogatásokkal kapcsolatban tervezett intézkedések hiánytalan megvalósulása esetén a hosszú távú GDP több mint ötszázalékos bővülése mellett a foglalkoztatottság csupán másfél százalékkal, vagyis mintegy 60 ezer fővel növekedhet, kizárólag a transzferek szigorításának köszönhetően (az álláskeresési és rokkantsági támogatások tervezett szigorítása egy-egy százalékkal növelheti a hosszú távú foglalkoztatást) − állapította meg a jegybank szakértőinek egy, a legutóbbi MNB-szemlében megjelent tanulmánya.
Úgy találták, hogy a tőkét terhelő adók a jelenlegi kormányzati ciklus alatt bekövetkezett csökkentése − a szektorális különadók későbbi kivezetése és a hitelintézeti adók mérséklése esetén − összességében hosszabb távon jelentős tőkebeáramlást eredményezhet, ami a foglalkoztatás mintegy 0,3 százalékos
növekedését vonhatja maga után. A munkát terhelő adókban bekövetkezett változások ugyanakkor negatívan járulnak hozzá a gazdaságpolitikai csomag foglalkoztatási hatásához. Míg a megvalósult és tervezett szja-csökkentés jelentős növekedést válthat ki a magasabb jövedelműek ledolgozott óráiban és adózó jövedelmében, és így gazdaságélénkítő hatású, a foglalkoztatottak számára gyakorolt hatása negatív. A szuperbruttósítás teljes kivezetése 0,8 százalékkal növelheti, az adójóváírás kivezetése megközelítőleg két, az egészségbiztosítási járulékok tervezett emelése pedig további 0,3 százalékkal csökkentheti a hosszú távú foglalkoztatást.
Az elosztási hatásokat tekintve az adórendszer már megvalósult és most tervezett változásai összességében jelentős mértékben növelik a magas jövedelemmel rendelkező háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, míg az alacsonyabb
keresetű háztartások számára az adójóváírás kivezetése számottevő veszteséget jelent. Az MNB elemzőinek számításai szerint a jövedelemkoncentrációt mérő Gini-mutató szintje 26,4-ről 30,4-re emelkedhet, vagyis Magyarország jövedelemeloszlása a 27 EU-tagország közül a hatodik \"legegyenlőbből\" (e a dánhoz, csehhez és osztrákhoz hasonló szint) a tizennegyedikké válhat (ez a némethez, írhez és olaszhoz hasonló).
