BUX 139892.19 0,58 %
OTP 45950 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Adóreformot és spórolást javasol az ellenzék

Az ellenzéki pártok alternatív költségvetést terjesztettek elő: az MSZP egyetlen 36 oldalas javaslatban foglalta össze javaslatait, míg az LMP egy több száz módosító indítványból álló csomagot terjesztett be.

2011. november 3. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A MSZP megkönnyítette a képviselők dolgát, ugyanis 36 oldalas terjedelemben, egyben nyújtotta be a 2012-es költségvetést módosító javaslatait. Ezek között szerepel, hogy a jövő évi inflációs tervezetet a kormány által javasolt 4,2 százalékról emeljék 5,2 százalékra és ezzel a módosított indexszel emeljék meg a nyugdíjakat, illetve azon szociális ellátásokat is, amelyeket amúgy már régóta nem emeltek a kormányok. A MSZP ellenzékben láthatóan megtalálta a spórolás módját. A szocialisták gyakorlatilag minden költségvetési intézmény kiadási előirányzatát jó pár milliárd forinttal húznák meg, így teremtve mozgásteret az általuk javasolt kiadásokhoz. A javaslat elfogadásának minimális az esélye.

Az MSZP módosítója több száz tételt érint, így ha nem csomagban szavaznak róla, ez több száz szavazást igényelne. Ezt vélhetően \"megússzák\" a képviselők, az elmúlt évtizedben kialakult gyakorlat ugyanis lehetővé teszi, hogy a nagy csomagokról egyben döntsenek a képviselők. Ezzel együtt előre borítékolható a többórás szavazás.

Az egyszeri adócsökkentésekkel az Orbán-kormány válságba sodorta a költségvetést: a következő évek strukturális hiánya elérheti GDP 5−7, tizenöt éves távlatban pedig a GDP 10−15 százalékát − vélik a szocialista honatyák. A büdzsé tehát fenntarthatatlan, így a kormány államadósság-csökkentési terve is megbukott. Mivel a gondok okozója az adórendszer − vagyis hogy a kormány több száz milliárdos bevételről mondott le a semmiért −, alternatív költségvetési javaslatukban újra a kétkulcsos szja bevezetését javasolják. Cserébe az alacsonyabb jövedelműek adójóváírását növelnék − a kormány az adójóváírást ezzel szemben megszünteti. Emellett javasolják a társasági adó csökkentésének visszavonását az 50−500 millió forint árbevételű cégeknél − mondván, az adó 19-ről 10 százalékra való mérséklése nem járt foglalkoztatásnövelő hatással. Ennek fejében viszont a munkaadói járulék három százalékpontos mérséklését javasolják.

Jávor Benedeknek, az LMP politikusának módosító javaslata a párt zöld vonalát hivatott hangsúlyozni. A képviselő a Paksi Atomerőmű (PA) Zrt. Nukleáris Alapba történő fizetéseit emelné fel 19,3 milliárdról 30,2 milliárd forintra. (Az alapból finanszírozzák a kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók építését, működtetését, de majdan az erőmű felszámolását is.) A képviselő a költségvetési támogatást nullára írná, az így kieső évi 9 milliárd forintot pedig a PA-val fizettetné ki. Indoklása szerint felesleges a cég \"rejtett állami támogatása\". Az LMP további javaslataiban a szabadon forgalmazható gyógyszerek áfájának és a környezetvédelmi termékdíjak növeléséből szociális célokra − többek között bölcsődei férőhelyek növelésére − javasolt több támogatást. A párt csomagjában új adók is szerepelnek − ilyen a 10 milliárdos bevétellel \"tervezett\" repülőjegyadó, amit a repülőjegyek árához csapnának hozzá. E bevétellel ellensúlyoznák a zöldség-gyümölcsök áfájának csökkentését − amit azzal indokolnak, hogy e termék feketekereskedelme a teljes forgalom 40-50 százalékát is elérheti. Az adócsökkenés viszont fehéredést hozna magával − szól az érvelés.

Az LMP emellett számos kiadáscsökkentő javaslatot tett, a bevételek növelése nélkül: a zöld párt elhagyná a debreceni stadionfelújítást (−3,2 milliárd) és az MLSZ támogatását (−980 millió forint) és az állampapírok értékesítését támogató 1,5 milliárdos kommunikációs kiadást. A párt indoklását a luxusra fűzte fel − a címszó alatt nyirbálnák ma az államfői protokoll kiadásait éppúgy, mint a Miniszterelnökség kommunikációs büdzséjét.

A jobbikos módosítók egy részénél a képviselők szűkebb pátriájuknak juttatnának az adóforintokból: egy-két millió jutna a feldebrői templom, még pár millió ugyanott az altemplom felújítására, de juttatnának pénzt a szentgotthárdi templom tatarozására vagy az M8-as autóút építésére is. Komolyabban vehető javaslatokkal Nyikos László, a költségvetési bizottság elnöke állt elő: arra tett javaslatot, hogy a 150 milliárdos országvédelmi alapot a kormány ne használhassa fel, hanem e pénz felett tartsa meg a parlament a vétójogot. Nyikos szintén kifogásolta az általános tartalék százmilliárdra emelését.

Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet