A végtörlesztéshez kapcsolódó devizakereslet jelentős terhet jelent a forintnak − erősítette meg elemzésében korábbi véleményét az MNB. A várakozások miatt már a devizahitelek előtörlesztésének megkezdése előtt gyengíthette a hazai devizát és ez jelentősen növelhette a programban részt venni nem tudó adósok törlesztési terheit, valamint a részt vevő ügyfelek elengedett adósságán keresztül a bankok veszteségét − írták a tegnap publikált Jelentés a pénzügyi stabilitásról című anyagban a jegybanki elemzők. A potenciális részvételi arány a teljes állomány 30-40 százalékát, azaz 1500-2000 milliárd forintnyi tételt jelenthet. Becslések szerint azonban ennél alacsonyabb, 20 százalék körüli szint várható, mivel a forinthitelek induló törlesztőrészlete vélhetően nem lesz számottevően alacsonyabb a jelenlegi devizahitelekénél.
A hazai bankrendszer hitel/betét mutatója az elmúlt években csökkent. Így mérséklődött a külföldi forrásokra és a devizaswapokra való utaltság, erősödött a likviditási és a tőkehelyzet. Ugyanakkor egyre komolyabb sokkok érik a rendszert, és erre a magyarországi bankok fokozatosan csökkenő hányada van csak megfelelően felkészülve − figyelmeztetett a jegybank. Az integrált piaci és hitelkockázati stressztesztje csaknem 200 milliárd forint összegű tőkebevonási igényt jelez, ami meghaladja az elmúlt két év stressztesztjeinek eredményeit, még ha alul is múlja a 2009. márciusi számokat − írta a jelentés.
A külső sokkok és a végtörlesztés által okozott veszteségek együtt vezettek a bankok meggyengült tőkehelyzetéhez. A likviditási stressztesztek eredményei megfelelők, a legnagyobb kockázatot továbbra is a devizaswappiac esetleges kiszáradása jelenti. A piaci zavarokat azonban a jegybank egynapos és három hónapos devizaswap-eszközei képesek mérsékelni. Ettől függetlenül az anyabanki elkötelezettségre egyre fokozottabb szükség van, miközben növekszik a kockázata, hogy feltőkésítés helyett radikálisabb hiteloldali alkalmazkodásra kényszerítik a leánybankokat.
