Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke az adócsomaghoz benyújtott indítványában arra tesz javaslatot, hogy a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot alakítsák át hasonló mértékű \"szociális hozzájárulási adóvá\". A teher mértéke nem változik. A beadványból − illetve annak másfél oldalas indoklásából − nem derül ki a képviselői javaslat szándéka.
A járulék célhoz kötött − arra lehet elkölteni, amire beszedik. Vagyis az egészségbiztosítási alap egészségügyi kiadások fedezetére, míg a nyugdíjjárulék a nyugdíjak kifizetésére szolgál, de így viselkedik a munkaerő-piaci járulék is. Jelenleg mind a két alap deficites − vagyis a hiányzó bevételeket más adókból pótolja ki a költségvetés. A szociális adó bevezetésével megszűnik a célhoz kötöttség, így a pénz szabadon kerülhetne bármely alapba vagy akár a központi költségvetésbe, ha a két társadalombiztosítási alap szufficites lenne.
Rogán Antal javaslata azt is kimondja, hogy a szociális adó fizetése nem keletkeztethet ellátásra való jogot. Ez nem hoz jelentős változást, hisz a pénzbeli biztosítási ellátásokat (nyugdíj, táppénz, gyed, terhességi gyermekágyi segély) az egyéni járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosan állapítják meg. Azért arra jó, hogy a nyugdíjpénztári tagok elessenek a jövőbeni befizetéseik után járó állami nyugdíjuktól.
Ugyanakkor a javaslat értelmezhető a svéd nyugdíjmodell felé tett újabb lépésként: ebbe az irányba mutat a korhatár előtti nyugdíjak, szakmai nyugdíjak elválasztása a nyugdíjalaptól, illetve a nyugdíjszínvonal csökkentése azzal, hogy az öregségi ellátásokat kizárólag inflációval korrigálják, vagyis kizárják a reálérték emelését. A Fidesz és a KDNP eddig minden nyilvános fórumon tagadta, hogy célja lenne a svéd NDC, vagyis a befizetésorientált nyugdíjrendszer bevezetése.
A tb-nyugdíjrendszerünk jelenleg nyugdíjígérvényt ad − a nyugdíjazáskor állapítják meg az öregségi ellátás összegét. Ezt évente kell emelni, ám a nyugdíj mértéke viszonylag jól belőhető már évekkel a nyugdíjazás előtt. Vagyis a magyar rendszer, mint általában a tb-rendszerek, kiadásmeghatározottak, ehhez kell a bevételeket alakítani. A NDC rendszer viszont az elosztható bevételekből indul ki, így a nyugdíj mértéke csak nyugdíjba vonuláskor derül ki, azt változó tényezők − várható élettartam és befizetett járuléktömeg − határozzák meg.
A kormány ugyan folyamatosan utal a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességére, ám a mai napig nem tette le javaslatát, milyen nyugdíjrendszert képzel el hosszabb távon. Így egyértelműen nem dönthető el, hogy a járulékok adóvá alakítása egy lépés a nyugdíjrendszer átalakításában, vagy a javaslat célja az, hogy szabad kezet adjon a kormánytöbbségnek a szociális adóból befolyó járulék újraelosztására a két társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci alap között.
