Ma tárgyalja először az Alkotmánybíróság (Ab) \"a távhő-kapcsolt villamosenergia-ügyben készült problematikát\". Úgy tudjuk, a távhőszolgáltatással kapcsolatos, idén áprilisban hatályba lépett törvénymódosítást támadták meg erőműtársaságok az Ab előtt, a korábbi \"hatósági határozattal szabályozott értékesítési jogosultságok\" megszűnése miatt.
A földgáz alapon kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművek korábban a kötelező átvételi (kát) rendszerben értékesíthették a megtermelt áramot, a piacinál magasabb átvételi áron, ez a lehetőség azonban megszűnt, a támogatást a szaktárca hőoldalra kívánta áthelyezni. Emiatt erőműtársaságok az Alkotmánybíróság előtt támadták meg az áprilisi szigorítást. Úgy tudjuk, a beadványt ma tárgyalja az Ab. A távhő árának meghatározása áprilisban a fejlesztési miniszter hatáskörébe került (korábban a települési önkormányzatok döntöttek a kérdésben), az árelőkészítést a Magyar Energia Hivatal végzi.
Egy szeptember végén elfogadott törvénymódosítás szerint a hőtermelők helyett a szolgáltatók részesülnek központi támogatásban október elsejétől, a befagyasztott távhőárak pedig a mostani fűtési szezonban sem változtak. A nemrégiben kihirdetett hőárrendeletek díjtételei a távhőszakma szerint az állandó költségek fedezésére sem elegendőek, egyes számítások szerint a szektor 15-20 milliárd forintos többletveszteségre is számíthat évente ezek alapján. Emellett a szektort segíteni hivatott korábbi eszközök − az áramtőzsdei értékesítés és az MVM kínálta \"olcsóbb gáz\" − sem hoztak jelentős előnyöket a piaci szereplőknek. A távhőszektor és a szaktárca között a múlt héten elindult egyeztetéseken a minisztérium ígéretet tett a \"felmerült problémák kezelésére\" és további együttműködésre.
