Az ügyintézés lassítása nem csökkenti a csalások számát

A tervek szerint jövőre megszűnik az egyórás cégbejegyzés, az ügyintézés 15 napot fog igénybe venni. A jogszabályból szigorúan véve csak azt a passzust \"lökné ki\" az igazságügyi tárca, amely a cégbíróságot arra kötelezi, hogy a beérkezett kérelmeket egy órán belül − a gyakorlatban inkább egy-két nap alatt − elbírálja. A többi, az eljárást valóban megkönnyítő elem megmarad. Így a cégbíróság továbbra is a szerződésmintákat preferálja majd, ezáltal a rendszer előnyét megtartják, vagyis az elbírálás sablonok szerint zajlik, automatikusan, időt és munkaerőt kímélve.

Az átalakítással egy kis pluszpénzt is remél a tárca. Megszűnik ugyanis az egyszerűsített cégeljárás, amelynek illetékterhe 15 ezer forint. Helyette szerződésminták szerinti és általános szabályok szerinti díjazás lesz. A szerződésmintával a 15 ezer forint helyett 20−70 ezer forint közti összeget kell szánni a jövőben a cégalapításra. Mivel az új cégbejegyzések többsége kft.-kre vonatkozik, kijelenthető: az új tulajdonosok fizetési kötelezettsége több mint négyszeresére emelkedik.

Egyáltalán nem baj, hogy megszűnik az egyórás cégbejegyzés − mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Ha valaki képes és kénytelen legalább 15 nappal előre gondolkodni, az már mindenképpen pozitív fejlemény − tette hozzá a szakember. Igaz, hogy az azonnali megrendeléseket nem tudja majd teljesíteni a cégbíróság, ám sok esetben az előtársaságok is lehetővé tehetik a tevékenység megkezdését.

Az egyórás ügyintézés megszüntetése nem eredményezi önmagában azt, hogy a visszaélésre lehetőséget adó elemek kikerülnek a rendszerből. Csorbai szerint azonban erre nem is lenne szükség, elegendő volna, ha a már érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően működnének a beépített fékek. A szabályok szerint ma sem alapíthat céget az, akit a bíróság ettől eltilt − a gyakorlatban azonban ez a szabály nem működik. Pedig fontos lenne, hiszen a cégek alapítását gyakran két cél vezérli: a kényszer és a csalás.

Ezen változtathat jövőre, hogy az adóhatóság feladata lenne első körben a csalók kiszűrése. Ahhoz hogy egy társaság adószámot kaphasson, egy szűrésen kell keresztülmennie. Nem kaphatna adószámot az a cég, amelynek tulajdonosa olyan cégben volt vezető tisztségviselő (vagy többségi tulajdonos, akár cégként), ahol 15 (legnagyobb adózóknál 30) millió forint adótartozás áll fenn, illetve szűnt meg jogutód nélkül az elmúlt öt évben, vagy az elmúlt öt évben 50 (legnagyobbaknál 150) milliós adóhiányt állapított meg a hatóság, s az nem lett rendezve. Nem kaphat adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktívnek bizonyult.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak komoly ereje van, így ez a módosítás jól is működhet − véli Csorbai. Egyrészt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak cégek, amelyek azért kerültek felszámolás alá, mert lánctartozásba kerültek és emiatt váltak fizetésképtelenné. Másrészt e feladatokkal a hatóság eléggé elrugaszkodott eredeti feladatától. Kérdés, felkészült-e a pluszmunkára az apparátus. Rendelkezésre áll ugyan a szükséges adatbázis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hivatal hatékonyan el is tudja látni ezt a feladatot.

Csorbai szerint ez inkább a cégbíróság feladatkörébe illeszkedne. Most arra hivatkozik a cégbíróság, hogy nincs megfelelő adatbázisa. A közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény szerint meghatározott adatbázishoz a cégbíróság ugyanúgy hozzáférhet, mint bárki más. Elvileg az év végéig kell kiderülnie, ki fogja kezelni ezen adatokat. Valószínűleg valamelyik minisztériumhoz kerül a feladat, ám a munkát vélhetően továbbra is az a cég végzi, amelyik eddig is intézte a cégnyilvántartást.