Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Erősen megfogták az eurózónában működő bankok a vállalatok hitelezését a harmadik negyedévben − derül ki az Európai Központi Bank (ECB) októberi hitelezési jelentéséből. A szeptemberben elvégzett felmérés szerint 16 százalékkal több bank közölte, hogy szigorított a nem pénzügyi vállalatok hitelezési feltételein, mint ahányan enyhítésről számoltak be. A második negyedévben még csak kétszázalékos volt ez az ECB által nettó szigorításnak nevezett különbség, ráadásul akkor még csak hat százalékot vártak a megkérdezettek a harmadik negyedévre. A nagyvállalatokkal keményebben bántak a bankok, mint a kkv-kkal: mindkét szegmensben háromszázalékos volt a nettó szigorítás mutatója a második negyedévben, ám a harmadikra az előbbieknél 19 százalékra nőtt, míg az utóbbiaknál \"csak\" 14 százalékra. Hasonló különbségek mutatkoznak a futamidő területén is: a bankok sokkal jobban vonakodnak, ha hosszú távú hitelről van szó, a nettó szigorítás ezek esetében 20 százalékra nőtt az előző negyedévbeli nyolcról. A rövid lejáratú hiteleknél most 11 százalékos a különbség a szigorítók javára − ám a második negyedévben még azok a pénzintézetek voltak háromszázalékos többségben, amelyek a korábbiakhoz képest lazítottak feltételeiken.
A hitelezés visszafogását minden területen ugyanúgy indokolta a felmérésbe bevont 124 bank: felerősödött az európai adósságválság, ami aláaknázta az eurózóna pénzintézeteit is. A legnagyobb problémát számukra közvetlenül a rosszabb finanszírozási feltételek és a likviditásmenedzsmentben mutatkozó kényszerek okozták − főleg ezekre voltak kénytelenek reagálni a kihelyezés szűkítésével, de közrejátszott benne az általános, illetve az egyes ágazatokra vonatkozó kilátások romlása, az eurózóna gazdasági körülményeinek romlása a második félévben.
Maguk a vállalatok is kevésbé igyekeztek hitelhez jutni: a harmadik negyedévben több mint egy éve először voltak többségben (nyolc százalékkal) azok a bankok, amelyek a hitelkereslet visszaeséséről számoltak be; a második negyedévben még a bővülést érzékelők voltak négyszázalékos fölényben. Emögött valószínűleg a növekvő általános bizonytalanság, a gazdasági tevékenység, különösen a befektetések lassulása húzódik meg − áll az ECB jelentésében. A hiteligény zsugorodása minden téren jellemző: egyaránt így van ez a nagyvállalatok és a kkv-k esetében, legyen szó akár hosszú, akár rövid távú kölcsönről.
Semmi jót nem várnak a bankok a negyedik negyedévre sem: a felmérés szerint 22 százalékos többségben vannak azok, amelyek még keményebb hitelezési feltételeket vetítenek előre, a kereslet további apadására számítók esetében pedig 19 százalékos ez a különbség.
