Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Miként látja a kórház-finanszírozás helyzetét, milyen projekteket valósítanak meg az intézmények?
− A kórház-finanszírozást jelenleg a kivárás jellemzi. A korábbi években néhány esetben fűtéskorszerűsítési, kórház-üzemeltetési, illetve egyéb fejlesztésekben a bankrendszer tudott segítséget nyújtani a beruházásokban. A cél minden esetben az volt, hogy a beruházásokkal az egészségügyi intézmények költségvetése a korábbinál kimutathatóan alacsonyabb szintre kerüljön. A jelenlegi kivárás oka az intézmény- és a finanszírozási rendszer átalakulása, a szektort most likviditásmenedzselés jellemzi. Bízunk abban, hogy a jövőre induló új, integrált kezelési gyakorlat egyik hozománya a hosszú távú gondolkodás lesz, a bankrendszer ebben partnerként tekint a GYEMSZI-re, az integrált intézményrendszer várható felügyelőjére.
− Milyen szempontból és milyen mértékben romlott az egészségügyi beszállítók finanszírozási helyzete?
− Ezen a − meglehetősen hektikus − piacon az ágazati szereplőknél (többek között a gyógyszer, az energia, a logisztika, egyéb szolgáltatások, illetve az étkeztetés területén érdekelt cégeknél) jelentős problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hozzájutnak-e munkájuk, termékeik ellenértékéhez. Az átlagos fizetési határidők a 3-4 évvel ezelőtti 30−60-ról 90−120 napra emelkedtek, számos egészségügyi intézmény pedig még ehhez képest is komoly késéssel fizet. A beszállítók − különösen a hazai tőkével rendelkezők − tőkehelyzete azonban nem bírja el, hogy a korábbinál 2-3-szor több forgótőkével finanszírozzák a szektort. Ezek a cégek vagy kiestek a piacról, vagy megpróbáltak finanszírozáshoz jutni. Az MKB évek óta kész volt megvásárolni a beszállítók kórházakkal szembeni követeléseit, ezzel gyakorlatilag a kórház \"helyett\" fizette ki a számla ellenértékét a cégeknek, majd megvárta, hogy az intézmény a számlát a későbbre tolódó fizetési határidőig teljesítse.
− A helyzet a lejárt tartozások szempontjából is romlott?
− A szektorban az elmúlt évek tapasztalatai alapján a lejárt állomány év közbeni jelentős felhalmozódása volt jellemző, amit az év végén vagy következő év elején valamilyen extra költségvetési juttatásból többségében rendezni tudtak az intézmények. A tendencia első része idén is folytatódott, azonban most nem látszik, hogy milyen módon fizetnék ki tartozásaikat a szereplők. A jövő évi finanszírozási struktúra ismerete nélkül ezért a bank jelenleg rendkívül óvatos ezen a piacon, azonban amint a részletek napvilágra kerülnek, örömmel lépne vissza a korábbi üzleti aktivitási szintre.
− Az MKB mekkora portfólióval rendelkezik ezen a területen?
− Az egészségügyi beszállítói állományról − illetve annak lejárt részéről − csak becslések állnak rendelkezésre. Ezek alapján nagyjából a teljes egészségügyi beszállítói követelésállomány 6-8 százalékát kezeli jelenleg az MKB. A banknak több tíz kórházzal szemben áll fenn komoly követelésállománya, emiatt a pénzintézet is érdekelt a szektor tartós finanszírozásának megteremtésében.
− Változott a kórházak, egyéb intézmények fizetési morálja?
− Az intézmények fizetési hajlandósága kiváló, a kapcsolatok pedig korrektek. A nincsből ugyanakkor nem lehet fizetni, azaz, ha a likviditás nem engedi meg, a kórház sem tud teljesíteni. A szektorra az év második felében fokozottan jellemző a késve fizetés, a likviditás kimerülése. Az egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi struktúrához nem elegendőek a rendelkezésre álló források, ettől eltekintve azonban a fizetési morál az általunk ismert intézményeknél jónak mondható.
− Mennyire nyitottak a faktoringmegoldásokra az intézmények?
− A kép ebből a szempontból már vegyesebb. Sok esetben él a tévhit, hogy a banki szolgáltatás igénybevételével a kórház hitelt venne fel − ez pedig számára tiltott vagy tulajdonosi engedélyhez kötött. Itt azonban erről nincs szó. A bank a beszállítókkal áll jogi kapcsolatban, velük szerződik arra, hogy megvásárolja tőlük a vevői követeléseket. A kórházaknak emiatt nem kell többet fizetniük, a változás csupán annyi, hogy a banknak kell teljesíteniük − erről pedig csak egy jognyilatkozatot kell aláírnia az intézménynek. A félreértésből adódóan a kórházak gazdasági vezetése sokszor nem meri ellenjegyezni a faktoráláshoz szükséges engedményezési értesítőt. Ilyenkor igyekszünk jogi érvekkel felvértezni a kórházat, illetve a felügyelő önkormányzatot, hogy érthetővé váljon, a szolgáltatás szabályos, és mind a beszállító, mind a kórház javát szolgálja.
− Az új intézményrendszer felállásával számítanak a piac élénkülésére?
− Ilyen becslések egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az intézményrendszer átalakítása − központosítása − profi kivitelezésben hasznára válhat a szektornak, redundanciákat szüntethet meg és kapacitásokat szabadíthat fel. Célunk az új intézményrendszerben is a korrekt együttműködés kialakítása, annak megértetése, hogy a bank célja a beszállítók kiszolgálása és ezen keresztül az egészségügyi szektor segítése. Az így finanszírozott beszállítók ugyanis stabil likviditási helyzetükből adódóan nem \"kopogtatnak\" lejárt számláikkal az intézmények ajtaján.
