Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai vállalkozások közel 90 százalékánál talált szabálytalanságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az unió karbantartási kampányához kötődő, 2010 augusztusában kezdődött, közel egyéves célvizsgálata során. A tapasztalatok szerint a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt egyre inkább jellemző a helyreállító karbantartás, vagyis a gépek, eszközök működőképességnek megőrzése érdekében végzett szerelés, gyakran a biztonsági szempontok figyelembevétele nélkül. Rosszabb esetben ezek a műveletek is elmaradnak. A célvizsgálat eredményei szerint az ellenőrzött 1173 munkaadó 33,5 százaléka egyáltalán nem készített megelőzési stratégiát, így tervszerű karbantartásra esély sem volt. A célvizsgálat során elsősorban a veszélyes munkavégzés mellett tevékenykedő vállalkozásokra fokuszált, illetve azon cégek utóellenőrzésére, ahol már történt munkabaleset. A felügyelők sűrített levegővel működtetett légkalapácsokat, fúrógépeket, hegesztő-, forrasztóeszközöket, de felületkezelésre való csiszoló-, polírozó- vagy oldószerrel, szemcseszórással működő eszközöket is.
A felügyelők az ellenőrzött munkaadók 13 százalékánál tapasztalták, hogy mellőzték a munkahelyek és munkaeszközök rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását. A helyzetet súlyosbítja, hogy többnyire olyan eszközökről volt szó, amelyek több ezer munkavállaló biztonságára, termelőképességére voltak hatással, és nemcsak a közvetlen balesetveszély miatt, hanem egyes esetekben hosszabb távon kialakuló egészségkárosodást is okozva. A munkáltatók 41 százaléka nem fordított gondot a vegyi anyagoknak való kitettség, 43 százalékuk pedig a magas zajszint káros hatásainak mérséklésére a karbantartás során. Megfelelő védőfelszerelés biztosítását az ellenőrzött munkáltatók 22 százaléka mellőzte. Gyakori az áramütés is. A munkaadók 24 százaléka egyáltalán nem számol a dolgozóit érő kockázatokkal.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy minden hatodik munkabaleset karbantartás során következik be, a karbantartással összefüggő bejelentett munkabalesetek aránya pedig 17 százalék volt 2010-ben. Az Eurostat adatai szerint 2006-ban ugyanekkora volt az arány, ami tekintve, hogy a bejelentési hajlandóság évek óta csökken, egyáltalán nem kedvező változás. Magyar sajátosság, hogy bár a kisvállalkozásoknál kevesebb a baleset, nagyobb a halálozási arány. Az ok legtöbbször a szervezetlenség és a megfelelő munkavédelmi ismeretek hiánya vagy szándékos mellőzése, illetve az, hogy a munkaadók költségként kezelik a munkavédelmet. Az előírások ráadásul nem is kötelezők az egyéni és a családi vállalkozásokra, gazdaságokra. Egyre jellemzőbb az is, hogy megszüntetik a nagyobb cégeken belüli karbantartó egységeket, amelyek a tervszerű és megelőző rendszeres karbantartást végezhetnék, és külső szolgáltatókat, alvállalkozókat bíznak meg a feladattal. Több vállalkozásnál tapasztalták, hogy csak a kieső megrendelések alatti kényszerleállásokban végeznek saját dolgozókkal karbantartást. A vizsgálat idején közel 10 ezer intézkedést hoztak a felügyelők, ebből 1900 azonnali intézkedés volt, egyebek között a munkavégzés vagy az eszköz használatának megtiltása − mindez 4300 munkavállalót érintett. Munkavédelmi bírságot 11 esetben szabtak ki a felügyelők, összesen 2,8 millió forintot.
