Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetés egyik elvi sarokpontja az Egészségbiztosítási Alap hiányának csökkentése, ennek érdekében a kormány mindent elkövet − olvasható a 2012-es költségvetés tervezetében. Ezért 2011-hez képest 25,6 százalékkal nőnek az alap járulékbevételei, a klasszikus egészségügyi kiadások pedig 3,1 százalékkal mérséklődnek (a 4,2 százalékos tervezett infláció mellett ez több mint hétszázalékos csökkenés). Az egyéni járulékok mellett nő a munkaadók által fizetett járulék minimumalapja, bevezetik a máig nem tisztázott baleseti adót (27 milliárd forint pluszbevételt remélve tőle), illetve már 30 milliárd forintos bevételt remélnek a népegészségügyi, azaz a chipsadóból. Az alap hiánya így az idei 87,6 milliárd forintról 34,4 milliárdra csökken.
A kormány már márciusban, a Széll Kálmán tervben elárulta, hogy a gyógyszerkiadások jelentős mérséklését tervezi, egész pontosan 83 milliárd forintos megtakarítással számoltak ezen a soron. Úgy tűnik, ez lesz a Széll Kálmán terv egyetlen pontja, amely − legalább papíron − maradéktalanul teljesül, ugyanis a gyógyszerkiadásokat 67,5 milliárd forinttal csökkentik, a gyógyszergyártók költségvetési befizetéseit pedig 15,5 milliárd forinttal megemelik. A dolog szépséghibája, hogy a megtakarítás részletei még nem ismertek, mint ahogy azt sem tudni, hogy a baleseti adó alanyainak, a biztosítóknak miként kell leróniuk az elvileg január elsejétől fizetendő sarcot.
Jövőre az Egészségbiztosítási Alapból folyósítják a rokkantnyugdíjakat is − emiatt 342 milliárd forinttal nőnek az alap kiadásai. Ezt a költségvetési javaslat indoklása a nyugdíjalap \"profiltisztítása\" projektnév alatt adja el − ám a kiadások átpakolásával közel sem tisztul a kép. A rokkantnyugdíjakat ugyanis továbbra is jelentős részben a nyugdíjalap finanszírozza, hiszen e célra 206 milliárd forintot csoportosítanak át innen az egészségbiztosítási alapba. A hiányzó 110 milliárd forintot a munkáltatói egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése fedezi.
Az egészségbiztosítási alapból pénzbeli ellátásokat is finanszíroznak − ilyen a biztosítási alapon járó táppénz vagy terhességi gyermekágyi segély, illetve a gyed −, ezeken a kormány mindenütt igyekszik spórolni: szigorítottak a táppénzszabályokon, fognak a gyógyszerkiadásokon. A klasszikus orvosi és gyógyszerkiadásoknál felemás a kép: a háziorvosi és védőnői hálózat fenntartására szánt kiadásokat nominálisan befagyasztják − ez reálértéken 4,2 százalékos mínuszt jelent. A fogászati ellátások finanszírozása 5,2 százalékkal esik vissza, a mentésre szánt forintok 2,9 százalékkal emelkednek (reálértéken még ez is csökkenés).
Jelentősen javulna viszont a kórházak és a szakorvosi rendelők támogatása: e célra 2012-ben 617,7 milliárd forintot terveznek, ez 9,6 százalékos növekedés az idei módosított büdzséhez képest. A kormány a költségvetési vitában vélhetően ezt az adatot fogja kidomborítani, de még ez sem oldja meg az adósságokban úszó kórházi rendszer gondjait. (A közel tízszázalékos bővülés 54 milliárd forintos többletet jelent 2011-hez képest, ám a kórházak adósságállománya az idei első félév végén 127,7 milliárd forint volt, ebből 45,1 milliárd forint a lejárt tartozás.) Ugyan 2012 a tervek szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának éve lehet, ám azon kívül, hogy a rendszer átkerül vagy átkerülhet az önkormányzatoktól az államhoz, sok részlet nem tudható.
