Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ugyan a résztvevők általános tájékoztatást kaptak a készülő új munkatörvénykönyvről (Mt.) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) keddi alakuló ülésén, a tervezet jelenlegi formáját azonban továbbra is csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve az általa beszélgetésre meghívott érdekképviseletek ismerik. Kiszivárgott hírek szerint a szaktárca is elismerte, hogy az eredeti verziót érő kifogások legalább harmada jogos volt, ám érdemben alig változtattak és továbbra is erősen a munkavállalók hátrányára változna a szabályozás. Az eddigi \"egyeztetések\" összes pozitívuma, hogy pár ponton − például a szabadság − visszaállnának a mai szabályok. A csaknem két hete elkészült tervezettel kapcsolatos véleményüket lapunk értesülése szerint a mai tárgyaláson fejthetik ki a meghívott érdekképviseletek.
A Liga megszüntetné az üzemi tanácsokat
Korábban megfogalmazott kritikáinkra még nem érkezett válasz a minisztériumból, mindenesetre a csütörtöki ülésre egy 12 súlyponti kérdéssel foglalkozó javaslatcsomaggal készülünk, amelyek elfogadása mellett a kormányülések, illetve a parlamenti benyújtás előtt az egyéb kifogásolt pontokról további szakértői egyeztetésekre tartunk igényt − mondta lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. A csomagban egyebek között az üzemi tanácsok megszüntetésére tesznek javaslatot, a szakszervezeti tisztségviselők meglévő munkajogi védelmét pedig kiterjesztenék a rendkívüli felmondás esetére is. El kívánják érni, hogy biztosítsák a helyi szakszervezetek működési feltételeit, a szakszervezeti tisztviselők pedig kapjanak az érdemi munkához elegendő munkaidő-kedvezményt. Szeretnék emellett, ha bekerülne a tervezetbe a garantált bérminimum kifejezés.
Nincs kényszer a januári hatályba lépésre
Elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartja a Liga a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony speciális szabályozását. Ebbe a körbe több százezer ember tartozna, lényegében mindenki, akit állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalat foglalkoztat − a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a közlekedésig −, valamint a közalapítványok, illetve az önkormányzati társulások, fejlesztési tanácsok alkalmazottai. Javasoljuk azt is, hogy mivel még mindig nincs elfogadható törvénytervezet, halassza el a jogalkotó legalább fél évvel az új Mt. hatályba lépését − emelte ki Gaskó István. Szerinte az NGM is elismerte, hogy nincs olyan kényszer, ami a januári hatályba lépést indokolná. A törvény záró rendelkezései közé szeretnék beilleszteni azt is, hogy az esetleges keresetcsökkenéseket milyen technikával lehet kompenzálni.
Kinek jó a munkaügyi tanácsadó?
A tervezet számos kifogásolható pontot tartalmaz, ezért komplex javaslatcsomaggal készül az egyeztetésre a Munkástanácsok Országos Szövetsége − közölte lapunkkal Palkovics Imre, a szakszervezet elnöke. Aggályosnak és elfogadhatatlannak tartják például a kollektív jogok szabályozását, azt, hogy továbbra is tisztázatlan az Mt. és a Ptk. viszonya, de a kártérítéssel kapcsolatos paragrafusokat is. A munkavállalók kártérítési felelősségét úgy szabályozza a tervezet, hogy gondatlanság esetén nyolchavi átlagkereset erejéig felel a dolgozó, emellett bevezeti, de nem definiálja a súlyos gondatlanság fogalmát − ekkor már korlátlan a munkavállalói felelősség. A munkaadó számára csak jogellenes felmondás esetére állapít meg kártérítési felelősséget, munka-egészségügyi problémák vagy munkabaleset miatt nem. A munkaügyi tanácsadó intézménye pedig egyértelműen az ügyvédi irodák új piaca lenne, amelyet inkább csak a tőkeerős cégek vehetnek igénybe. Az újabb jogszabályváltozat szerint ha egy adott munkajogi problémával már tanácsadóhoz fordult a munkáltató, akkor nem bírságolható meg konkrét jogsértés esetén sem − mutatott rá Palkovics Imre.
A munkaadók számára alapvetően elfogadható és támogatható a tervezet − mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Szerinte a törvény elfogadásának időpontjától függően legkésőbb 2012 júliusáig kellene hatályba lépnie a jogszabálynak, elegendő felkészülési időt adva a munkavállalóknak és a cégeknek.
