Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy későbbi eurózóna-csatlakozás egyik döntő pontja lehet a rugalmas munkapiac − írta az MNB tegnap publikált konvergenciajelentése (részletesen a tanulmányról a 8. oldalon írunk). A jegybank ennek fényében elemezte a Széll Kálmán terv, a konvergenciaprogram, valamint a 2012-es költségvetés tervezetét és vegyesen ítélte meg a kormányzati politika hatását. A foglalkoztatási feltételek rugalmasabbá tétele, a szociális transzferek szigorítása a munkapiac rugalmasabbá tétele irányába tett lépésként értékelhető. A másodlagos keresők foglalkoztatását segítené a részmunkaidő erősítése, a munkaerő-mobilitást pedig a bérlakáspiac előremozdítása.
Számos olyan lépés van ugyanakkor, amelynek következménye kedvezőtlen. Az adójóváírás teljes kivezetése, a minimálbérek jelentős emelése és a bérezés mértékének kormányzati szintű szabályozása egyaránt az alacsony termelékenységű szegmensben jelentenek komoly változtatásokat. Emelik az itt dolgozó munkavállalók rezervációs bérét, így adminisztratív módon nehezítik a munkapiaci egyensúly kialakulását. Ez azért jelent különösen nagy problémát, mivel ezen a területen a legsúlyosabbak a foglalkoztatási problémák.
Ellentmondásosnak tekinthető a közfoglalkoztatás kezelése is. Elvileg a munkateremtés kedvezőbb a munkaképes állampolgároknak, mint a segélyezés, azonban a nemzetközi tapasztalatok szerint ez nem segíti a munkavállalók piacképességét. Erre a célra a foglalkoztatáshoz való visszatérést támogató programok alkalmasabbak. A munkanélküli-segélynél is hasonló jellegű problémák merülnek fel. A döntés egyik oldalról ösztönzi a munkavállalókat a gyorsabb munkakeresésre, azonban ennek következménye könnyen az lehet, hogy sokan a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkát is elvállalnak.
