Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tudatos gazdaságpolitika négyesét kellene erősíteni ahhoz, hogy Magyarország jól teljesítsen majd az eurózónában. Ez az inflációs várakozások lehorgonyzását, a fiskális mozgástér megteremtését, világos, hatékony makroprudenciális rendszer kialakítását, valamint rugalmas munkaerőpiacot jelent − vázolta tegnap az MNB konvergenciaelemzését Kovács Mihály András, a jegybank szakértője.
A mostani válság megerősíti azokat a tapasztalatokat, hogy lényegi szerepe lehet a valutaövezetben a fiskális mozgástérnek. Ez Magyarországnál a GDP-arányos államadósság 60, de akár 50 százalék alá süllyedését jelentené. Az EU a szintet jelenleg 60 százalékban rögzíti, érdemes azonban figyelembe venni, hogy az adósságválsággal küzdő országok közül az írek és a spanyolok is prudensen viselkedtek fiskális szempontból, mégsem tudták elkerülni a krízist. Emögött többek között a potenciális GDP csökkenése, valamint a magánadósságok állam általi átvállalása állt. Mindkettő váratlanul rontotta le a mutatót.
A fenti kockázatokat hivatott elvileg a makroprudenciális intézményrendszer kezelni. Ennek hatékony működése ugyanis kezelheti a túlzott hitelciklusok kialakulásának veszélyét és segítheti a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítését. Ehhez az egyes gazdaságpolitikai szereplők felelősségeit és feladatait világosan szabályozni kell, ez azonban jelenleg nem teljesül a hazai intézményrendszerben. Az összes érintett intézményt magában foglaló Pénzügyi Stabilitási Tanács ráadásul nem rendelkezik a szükséges makroprudenciális jogosítványokkal, csak konzultatív fórum. (A további két gazdaságpolitikai pontnál a jegybank az árstabilitás hangsúlyozásán túl a rugalmas munkaerőpiacot emelte ki, erről részleten a 2. oldalon írunk.)
A fenti szempontok figyelembevételén túl fontos, hogy Magyarország a többi ország tapasztalatát felhasználva csatlakozzon majd a valutaövezethez. Ezek közül a fellendülés és visszaesés jelensége jelenti a legnagyobb kockázatot − hangsúlyozza a tanulmány. Az euró bevezetése ugyanis önmagában egy jelentős aszimmetrikus sokknak tekinthető, mivel egyszerre okoz megnövekedett versenyhelyzetet és a magasabb kamatszinttel jellemezhető országok számára csökkenő reálkamatokat. Mindez ingatlanpiaci boomhoz és eladósodottsághoz vezethet. Mindezt azonban kezelheti egy hatékony makroprudenciális eszköztár.
