Újabb teszt lehetőségével stresszelik a bankokat

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) nem zárja ki, hogy újabb stresszteszt alá veti az európai bankokat, de még nem látott hozzá ehhez − közölte tegnap e-mailben az EBA. A bejelentést azt követően tették meg, hogy a Financial Times azt írta: az EBA elkezdte újra megvizsgálni az európai bankokat, azt modellezve, miként viselnének el egy nagyszabású, az eurózóna periferikus országait érintő adósságleírást. Az EBA igazgatósága az elmúlt két napban tartotta menetrend szerinti igazgatósági ülését, ahol a brit gazdasági napilap értesülése szerint az is napirenden volt, hogy felmérjék egy potenciális tömeges adósságátrendezés hatásait. A helyzet gyorsan és drámaian változott azóta, hogy júliusban közzétették a legfrissebb banki stresszteszt eredményeit − nyilatkozta tegnap a hatóság szóvivője a The Wall Street Journalnek −, így az EBA-nak természetesen fel kell mérnie a lehetséges válaszokat.

A banki teherpróba nem feltétlenül ad reális képet arról, milyen veszélyek leselkednek egy pénzintézetre − ezt jól mutatja, hogy a görög kitettsége, illetve likviditási nehézségei miatt a héten végveszélybe került belga−francia Dexia bank igen jól szerepelt a júliusi megmérettetésen. Az újabb tesztsorozat eshetősége azért vetődött fel mégis, mert  az elmúlt napokban egyre több szó esett arról, hogy az európai bankokat rá kell kényszeríteni a feltőkésítésre. Vezető politikusok és jegybankárok szerint ezzel lehetne megállítani azt a piaci spirált, amelyben a hitelintézetek egyre kevésbé jutnak forráshoz, az európai bankrendszer egyre inkább a központi banki támogatástól válik függővé.

Az eurózóna két meghatározó országának álláspontja e tekintetben eléggé eltérő: Angela Merkel német kancellár szerdán azt mondta, hogy kormánya szükség esetén kész részt venni a német bankok feltőkésítésében. Párizs szerint viszont ha egyáltalán sort kell keríteni a bankok felerősítésére, akkor azt nem az egyes országok büdzséjéből, hanem a 440 milliárd euróra bővített európai pénzügyi stabililtási alapból (EFSF) kell megtenni. Az azonban még hetekig eltarthat, amíg az EFSF − amelynek bővítését még nem is hagyta jóvá mindegyik euróország − hozzájut forrásaihoz.

Az Európai Bizottság (EB) valahol a kettő között foglalt állást: azt javasoljuk a tagállamoknak, hogy összehangolt akcióval tőkésítsék fel bankjaikat − jelentette ki az EB elnöke, José Manuel Barroso egy tévéinterjúban − és így szabadítsák meg őket esetleges rossz eszközeiktől is. Barroso arról nem beszélt, hogy mindez mibe kerülne és arról sem, hogy honnan lesz rá forrás, de kijelentését így is uniós támogatásként értékelték a piacok, ami azonnal felfelé hajtotta a bankpapírok árfolyamát.