Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év végére háromszereplősre bővülhet a Széchenyi pihenőkártyák piaca. Az első versenyző az OTP-csoport volt, már nyáron színre lépett a maga konstrukciójával. Szeptember végéig több mint ezer elfogadóhellyel tudott megállapodni, az év végére pedig annyi partnert kíván begyűjteni, amennyi az üdülési csekkek piacán is elérhető volt − ez nagyjából nyolcezer helyet jelent.
Hasonló terveket dédelget a második szereplő is. Az MKB augusztus végén kezdte kiépíteni saját rendszerét, az első kártyákat pedig a héten vehették át a vélhetően boldog munkavállalók. Jóllehet egyelőre a harmadik bank, a K&H csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy valamikor novemberben fog megjelenni a maga kártyájával, az szinte borítékolható, hogy első körben ők is az üdülési csekkek által lefedett elfogadóhelyeket célozzák meg.
Ebben nincs is semmi meglepő. A legegyszerűbben azokkal lehet megállapodást kötni, ahol a csatlakozás nem igényel semmilyen fejlesztést − ide tartoznak azok a szállodák, szálláshelyek, ahol eddig is megoldott volt a kártyás fizetés s üdülési csekket is elfogadtak. A többi üdülési csekket elfogadó szállásadónak érdeke, hogy az új piacból legalább akkora részt tudjon kihasítani, mint korábban. Ha megfelelő forgalommal bír, akkor megéri kiépíteni a kártyás fizetési rendszert, ha nem, akkor pedig a kártyaszolgáltatók által biztosított egyéb módszerekkel kapcsolódhatnak be a pihenőkártyás fizetésbe.
A kialakított webboltokban, illetve más netes felületeken ugyanis megoldható a fizetés, vagyis a szállásdíjat így a pos-terminállal nem rendelkező szállásoknál is le lehet tudni kártyával. Ha netes felülete sincs a szállásadónak, akár telefonos fizetés is megvalósítható − ebben az esetben telefonon ad utasítást a vendég a banknak. Azért könnyű belátni, hogy a vendégnek továbbra is az a legkényelmesebb megoldás, ha a helyszínen, utólag, a kártyája segítségével tudja rendezni a számlát.
A piac fejlődésének nagy kérdése az, hogy milyen ütemben folytatódik a terjeszkedés. Főleg annak fényében fontos ez a kérdés, hogy jóval nagyobb az elkölthető összeg. Míg ugyanis az üdülési csekkeknél a kedvezményes adózással adható maximális érték 78 ezer forint volt, addig a SZÉP kártyáknál ez 300 ezer forint. Jóllehet első körben nem várható, hogy ennyi juttatást kapnak tömegével a munkavállalók, de az látszik, hogy ezt a terméket az üdülési csekknél jóval nagyobb piacra szánják.
Felmerülhet a kérdés, miben fognak versenyezni az egyes szereplők, ha a fenntartás költségei úgyis egységesek. A nyáron megjelent rendelet szerint a kártyahasználathoz kapcsolódó költség csak kezelési költség lehet, ez pedig maximum 1,5 százalék lehet. Ez sokkal kevesebb, mint amilyen költség az üdülési csekkhez kapcsolódott − mondta Szőllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Utóbbinál a jutalék ugyanis 6-7 százalék volt.
A járulékos szolgáltatásokban lehetnek eltérések az egyes kibocsátók között − mondta Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. vezetője. Ilyen lehet a kártya érvényessége, a rajta lévő összeg felhasználhatóságának időtartama, illetve egyéb kényelmi szolgáltatások. Az MKB kártyája például öt évig érvényes, a K&H-é pedig az előzetes tervek szerint két évig lesz használható.
Járulékos szolgáltatás a biztonsági elemek beépítése, vagyis a kártya elvesztése, megrongálódása esetén a csere − ezt nyilván minden kibocsátó felajánlja −, vagy akár az alternatív felhasználás. Nincs kizárva például az sem, hogy telefonon adjon utasítást a vendég a banknak a fizetésre. A lekért összegről a munkavállalók minden esetben részletes kimutatást kapnak, így ha kiderül, hogy jogosulatlanul használta valaki a kártyát, akár a fizetés tényét is vitatni lehet. Azt könnyű belátni, hogy ez azért nem lesz egyszerű, annak ellenére sem, hogy az utalás nem azonnal történik, hanem késleltetve.
