Sok egyéb részletkérdés mellett azt sem lehet tudni, miként alakul majd a béren kívüli juttatások adóztatása 2012-ben. A hatályos szabályok szerint itt is alkalmazni kell egy szuperbruttós szorzót − a 16 százalékos adót a juttatás értékének 1,19-szeresére kellett kiszámolni −, ami 19 százalékos adót eredményez. Elvileg jövőre megszűnik a szuperbruttó − 202 ezer forint bruttó bér alatt −, ebből az következik, hogy a juttatásokat sem indokolt szuperbruttós adóalapra adóztatni.
A juttatások teljes értéke tavaly meghaladta a 380 milliárd forintot, aminek adótartama − ha csak kedvezményes adózást veszünk alapul − mintegy 75 milliárd forint. A juttatások több mint felét az étkezési utalványok tették ki, ebből 35 milliárd forint adó származhatott. A teljes értéket alapul véve − ha feltételezzük, hogy az átalakítást követően sem csökken a munkáltatók által nyújtott juttatás intenzitása − a szuperbruttó megszűnésével nagyjából 15 milliárd forinttal csökkenhet a munkáltatókat terhelő szja, s a 380 milliárd forint juttatás után csak nagyjából 60 milliárd forint adót kell befizetniük.
Persze az is elképzelhető, hogy nem változik a terhelés, ám ebben az esetben viszonylag sok kulcs lesz az egykulcsos rendszerben: a 16 százalék mellett ugyanis lesz egy a 202 ezer forint feletti jövedelemrészekre, ami 20 százalék s lesz egy a béren kívüli juttatásokra is. A képlet azért nem ennyire egyszerű, mert a költségvetésben szerepel egy majd százmilliárd forintos tétel a jövedelemadó-bevételi soron, amire nincs különösebb magyarázat. Jövőre 200 milliárd forinttal többet remél a kormány szja-ból, ebből 110 milliárd forint a szuperbruttó részbeni megtartásából ered. A fennmaradó összegre azonban nincs még magyarázat, a béremelésekből aligha jöhet össze ennyi.
