Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány fenn kívánja tartani a garantált bérminimum rendszerét − válaszolta lapunk érdeklődésére tegnap Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Misztérium helyettes államtitkára a hr-vezetők országos konferenciáján, amelyet a Napi Gazdaság szervezett. A helyettes államtitkár azt is elismerte, hogy a minimálbér rendeleti szabályozása a jelenlegi formában valóban lehetőséget ad akár ágazati, akár földrajzi alapon eltérő minimálbérek bevezetésre, erre azonban jövőre még nem kerül sor. A munka törvénykönyve kapcsán Lóczy Péter, a Közigazgatási Minisztérium szakmai főtanácsosa elmondta, mind a 13, speciális jogállású, állami, közigazgatásbeli szakma képviselői önálló életpályamodellt kapnak. Elsőként − várhatóan még az idén − a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, a köztisztviselők és a kormánytisztviselők modellje születhet meg, a tárca az egyes életpályák közti átjárhatóság megteremtésén is dolgozik.
Mindössze a vállalkozások harmada lát esélyt béremelésre, de ahol terveznek is ilyet, ott is jóval a kormány által elvárt öt százalék alatt marad a mérték − ismertette Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója a Simconsulttal közös Fizetésemelés 2012 kutatás eredményeit. A 300 vállalatot felölelő vizsgálat alapján országos átlagban 3,8 százalékos fizetésemelésre látszik esély jövőre, bár a tervek széles sávban, 0,3 és 7 százalék között mozogtak. Egy országos reprezentatív felmérésben könnyen kiderülhetne az is, hogy a magyar cégek 60-70 százaléka nem teljesen legálisan adna béremelést − tette hozzá Dara.
A megkérdezettek negyedénél a béremelés szubjektív, nincs rá hatással az életkor, a vállalatnál eltöltött idő, a beosztás vagy az egyéni teljesítmény. Ahol az utóbbi szempontokat figyelembe veszik, érdekes módon az adóváltozásokkal jobban járó felső és középvezetői posztokon is átlagosan 3,5−3,7 százalékos béremelést terveznek, míg a fizikai munkakörökben átlagosan 4,2 százalékot. A cégek nagy része az idei és a jövő évi gazdasági kilátásokat negatívan ítéli meg, javulásra mindössze 23 százalék számít a felmérés szerint. A vállalkozások felélték a tartalékaikat, további költségcsökkentésre − és így jelentősebb bérfejlesztésre − alig látnak lehetőséget − tette hozzá Dara.
