Korhatár alatt beragad a nyugdíj

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kormány − profiltisztítás ígéretével − jelentősen átalakítja a nyugdíjfinanszírozást, azonban úgy látszik, hogy a jelenleg sem egyszerű rendszert egy másik bonyolult szisztéma váltja fel. A nyugdíjalapba jelenleg befolyó járulékokból − költségvetési támogatásokból − fedezik az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat. A két nyugdíj összekeverése nem szerencsés − ezért nyugdíjszakértők és biztosításmatematikusok évek óta szorgalmazzák egy külön fedezeti alap létrehozását − erre azonban eddig egyetlen kormánynak nem volt ereje.

Jövő évtől viszont nem egy, hanem három helyről folyósítják a nyugdíjakat − ezzel alaposan átláthatatlanná teszi a kormány a nyugdíjköltségvetést. A jövőben csak a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák az korhatárt már betöltött öregségi nyugdíjakat, valamint a fegyveres testületek szolgálati nyugdíját. Az elmúlt években a fegyveresek szolgálati nyugdíjának extra járulékát az illetékes tárcák befizették az alapnak, ám ezzel a szokással szakított tavaly az Orbán-kormány, s ez nem lesz másként 2012-ben sem − így tehermentesítik a BM és a HM költségvetését.

A finanszírozási reform részeként jövőre a korhatár feletti nyugdíjakat az egészségbiztosítási alapból fizetik − de nem a befolyó egészségügyi járulékokból, hanem a nyugdíjalaptól átvett pénzekből −, így nem látni az intézkedés értelmét. A korhatár alatti öregségi és egyéb nyugdíjakat viszont a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fizeti, ezeket azonban már nem nyugdíjnak, hanem \"ellátásnak\" titulálják. Ilyen korhatár alatti öregségi nyugdíjasok például azok a nők, akik az Orbán-kormány törvénymódosítása révén 40 év szolgálati idővel nyugdíjba mehettek a 62 éves korhatár betöltése előtt.

Utóbbi megkülönböztetés komoly oka, hogy jövőre csak az öregségi nyugdíjak emelkednek a tervezett − 4,2 százalékos − infláció mértékével, a korhatár alatti ellátásoknál elmarad az emelés − ez látható a kiadások tervezett mértékéből is. A Napi Gazdaság értesülését a szociálpolitikáért és a nyugdíjügyekért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium úgy kommentálta, hogy a \"költségvetési tervezet szakmai (vagyis a nyugdíjemelés − a szerk.) értelmezése az NGM hatáskörébe tartozik\", a gazdasági tárcától azonban lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.