Egyre csökken az élelmiszeripar teljesítménye

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ezredforduló, de főleg az uniós csatlakozás óta komoly kihívásokkal küzd a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság. Azt, hogy van honnan fejlődni, és hogy milyen mélyről kellene talpra állítani a még mindig számos kihasználatlan lehetőséget rejtő ágazatot, a Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adatai egyértelműen jelzik. A mezőgazdaság a magas terményárak miatt az elmúlt években többször is javította az ország külkereskedelmi egyenlegét, azonban folyamatosan vesztett nemzetgazdasági jelentőségéből. A KSH szerint a foglalkoztatásból tavaly már csak 4,5 százalékkal részesedett, és mindössze a GDP 3,5 százalékát adta.

A tavalyi általános mezőgazdasági összeírás eredményei szerint jelenleg 8800 gazdasági szervezet és mintegy 567 ezer egyéni gazdaság tevékenykedik az ágazatban. Utóbbiak száma 2010-ben már 40 százalékkal csökkent 2000-hez képest, és az egyéni gazdaságokban dolgozó családtagok 1,1 milliós köre 45 százalékkal volt kevesebb a bázisidőszakhoz képest. Az időjárás miatt a mezőgazdaság bruttó termelésének volumene 6,8 százalékkal mérséklődött. A kibocsátás ingadozását figyelmen kívül hagyva mind 2001−2005, mind 2006−2010 között átlagosan 38 százalékkal bővült a növénytermesztés volumene a 2000. évi bázishoz viszonyítva, ezzel szemben az állattenyésztés teljesítménye 6, illetve 17 százalékkal mérséklődött.

Az élelmiszeripar 2010-ben alig 2,2 százalékkal részesedett a GDP-ből, és a munkavállalók 3,3 százalékát foglalkoztatta. Még mindig a feldolgozóipar a harmadik legnagyobb ágazata, azonban amíg az 1990-es évek elején még az ipari termelés ötödét adta, addigra tavaly már csak a 10 százalékát. Termelésének volumene tavaly alig változott, miközben az ipar már 10,5 százalékos növekedést ért el. A vásárlóerő csökkenése és a kiskereskedelmet sújtó különadó miatt aligha várható, hogy idén érdemben javuljon az élelmiszeripar helyzete vagy jövedelmezősége − az ágazat ugyanis, bár folyamatosan törekszik exportja növelésére, 69 százalékban még mindig belföldre értékesít.

Az egymást váltó kormányok a rendszerváltás óta folyamatosan ígéretet tettek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar felvirágoztatására, azonban mind a mai napig nincs szektoron belüli közmegegyezés arról, hogy milyen szerepet is kellene betöltsön az ágazat a magyar és a világgazdaságban. A 115 millió eurós agrár-külkereskedelmi aktívum, ami az idei első félévben 18,3 százalékkal haladta meg 2010 azonos időszakáét, elsősorban a mezőgazdasági alapanyag-kivitel felfutásának köszönhető, míg az import túlnyomó része évek óta magasan feldolgozott termékekből adódik. Az idei első félévben a kivitel értéke 3213 millió eurót, behozatalának értéke 2098 millió eurót tett ki. A kivitel értéke 22,2, míg a behozatalé 24,6 százalékkal haladta meg a 2010. első félévi értéket.

Ugyan a kormány a Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásával újra kísérletet tett arra, hogy a tíz évre szóló terv megalkotásával keretet teremtsen, irányt mutasson a fejlesztéseknek és a szektor szereplőinek, az egymásnak feszülő ágazati, birtokpolitikai, finanszírozási ellentétek miatt mind ez ideig nem sikerült befejezett, egyértelmű és a kormány által is elfogadott stratégiát alkotni. Ugyanakkor a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül megindult az egyes részterületek − mint az állattenyésztésen belül a sertéstenyésztés vagy a szarvasmarhatartás − részletes fejlesztési koncepciójának kidolgozása. A sertésstratégia koncepcióját már tárgyalta a kormány, és most készül belőle az a kormány-előterjesztés, amelynek jóváhagyása után megkezdődhet az érdemi, esetenként tárcaközi egyeztetéseket, szoros együttműködést igénylő munka, amelynek eredményeképp megvalósulhat az az ambiciózus cél, hogy 10 év múlva 6 millióra emeljék a hazai sertésállomány számát.

Az persze még mindig kérdéses, hogy honnan is teremtenék elő a stratégiákban felvázolt célok megvalósításához szükséges forrásokat a hagyományosan likviditási és hitelképességi problémákkal küzdő agrárgazdaság számára. A költségvetési mozgástér egyre szűkebb, csak az idén több mint 20 milliárd forintot zárolt a kormány a tárca költségvetéséből, míg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kevesebb mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására.