Folyamatos forráscsökkenés vár a civilekre és az egyházakra

A tavalyi stagnálás után idén meredeken zuhant a jövedelemadó egy plusz egy százalékából felajánlott összeg: tavaly 17,19 milliárd forintot tett ki, idén pedig mindössze 15,44 milliárdot. Utoljára ennél kevesebbet 2007-ben ajánlottak fel a magánszemélyek, akkor 14,9 milliárd forint jött össze. A rendelkező nyilatkozatot benyújtott magánszemélyek köre nem szűkült, 1,93 millióan töltöttek ki összesen 3,15 millió nyilatkozatot − tavaly nagyjából ugyanez volt a helyzet.

Vagyis az egyetlen ami változott, az a szerzett jövedelem és a fizetett adó. Az szja kulcsa tavaly év közben csökkent − 18 helyett 17 százalék, 36 helyett pedig 32 százalék lett −, és az is az adóbevételek ellen hatott, hogy drasztikusan megemelkedett az adójóváírás mértéke, 277 milliárd forint után majd 500 milliárd forintot tett ki.

Az egy szervezetnek felajánlott összeg évek óta folyamatosan csökken: 2009-ben ez 6129 forint volt, tavaly 5455, idén pedig mindössze 4905. Ennek oka, hogy miközben stagnált vagy csökkent a felajánlott egy plusz egy százalék összege, addig az ezért sorban álló szervezetek − egyházak és civilek − száma folyamatosan nőtt. Míg 2009-ben 29,88 ezren osztoztak a felajánlott 17,18 milliárd forinton, addig idén a 15,4 milliárdot már 31,47 ezer szervezet között kellett szétosztani.

A kisebb felajánlott összeg mindhárom csoportnál meglátszott: mind a civilek, mind az egyházak kevesebbet kaptak, de a kormányzati előirányzatra is kisebb összeg jutott. A civilek egymilliárd forint mínuszt kénytelenek elkönyvelni, az egyházak szintén − ami arányaiban jóval nagyobb visszaesés, hiszen feleannyi az apanázs. Arányaiban a legnagyobb visszaesés a kormányzati előirányzatnál figyelhető meg: a két évvel ezelőttihez képest ugyanis 500 millió a csökkenés, ami 20 százalékot tesz ki.

Sokkal jobbra nem számíthatnak az érintettek az idei jövedelmek alapján képződő egy százalékokkal kapcsolatban sem. Tekintettel arra, hogy egykulcsos lett a jövedelemadó-rendszer, nagyjából 400 milliárd forinttal zsugorodik a potenciális adó, amelyből egyáltalán felajánlható lenne bármi is. Ez kapásból legalább négymilliárd forinttal csökkenti az esélyeket.

Ennél azonban sajnos jóval nagyobb visszaeséssel kell számolni, mivel a statisztikák alapján minél nagyobb valakinek a jövedelme, annál inkább hajlandó felajánlani annak egy százalékát. Ám mivel épp a magasabb jövedelmeknél képződik jelentős adócsökkenés, ezért ez a felajánlott egy százalékokban is jobban fog érződni. Az általános rosszkedven még javíthat valamit egy-egy jól sikerült civil kampány, ám azon már aligha, ha a ténylegesen befolyt adó az érintetti körben jelentősen szűkül.

Mindez önmagában is rossz hír, a kisebb összegű felajánlás azonban nyilván eltérően hat az egyes szervezetekre. Főleg annak fényében, hogy sok civil számára a bevételek jelentős részét ez és nem az egyéni felajánlás teszi ki. A nagy, tőkeerős alapítványok − és egyházak − persze átvészelik majd a szűk esztendőket, ám a kisebbek akár bele is roppanhatnak a változásba.