Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha augusztus végén a kormány által elfogadott közoktatási koncepcióról számolt be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy pontosan mi is szerepel abban. A Miniszterelnökség ugyanis egy részét még átírja − lapzártánkig nem kaptunk választ arra, mikor végeznek a munkával −, ugyanakkor a múlt héten nagyszabású, vidéki körúttal egybekapcsolt koncepcióismertetésbe kezdett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Nefmi). A dolog szépséghibája, hogy a résztvevők szerint a csütörtöki miskolci konferencián még az augusztus 31-i, a kormány és a Fidesz-frakció döntése előtti koncepció részleteit ismertették velük. Szemfényvesztés az egyeztetés, mert amíg a konferenciasorozat résztvevőitől javaslatokat kértek a készülő jogszabályhoz, közben már javában zajlik értesüléseink szerint a tárcánál a jogszabály kodifikálása: vagyis nem lesz idő az október 20-i parlamenti benyújtás előtt érdemben értékelni, beépíteni a szakmai javaslatokat, észrevételeket − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
A szakszervezet tudomása szerint az augusztus végi koncepcióban az szerepelt, hogy az állam a kétezer fő alatti települések számára nem engedné meg, hogy visszavegyék a fenntartás jogát, míg e fölött bizonyos feltételek mellett erre lehetősége lenne az önkormányzatoknak. Kérdés, miért érné meg a helyhatóságoknak egy ilyen döntés: az elképzelések szerint ugyanis megszűnne a tanulók után fizetendő állami oktatási normatíva, helyette a tanulószám, a kötelező óraszámok alapján a megyei oktatási hivatalok által meghatározott pedagóguslétszám bérköltségeit állná a költségvetés. A települések pedig csak kiegészítő támogatásra számíthatnának, ha egyes speciális, a koncepcióban nem részletezett feladatok ellátására szerződést kötnek az oktatási államtitkársággal, igaz, ez csak akkor lehetséges, ha sem alapítványi hozzájárulást, sem tandíjat nem szednek.
A tervezet szerint ha egy településen legalább nyolc szülő kéri az alsó tagozatos gyermekek helyben oktatását, akkor az állam − akár több évfolyam egy osztályban oktatásával is − biztosítaná ennek minden költségét − mondta lapunknak Szendrei Zoltán, a PDSZ borsodi ügyvivője.
A színvonalasabb oktatás érdekében a pedagógusoknak sem tudnának érdemben többet fizetni az önkormányzatok, mivel a tervezet szerint a legkorábban 2013-ban induló életpályamodell alaptézise, hogy a tanári fizetéseket az állam biztosítja, a több év alatt végigfutó minősítés alapján. A szakképzésben azonban csak a közismereti tárgyakat oktatókra vonatkozna ez a kitétel, a szakoktatók fizetését a nemzetgazdasági tárca határozná meg. Ugyanakkor a nem állami fenntartóknak a központi pedagógusbér, illetve az általuk kizárólag alapítványi forrásból biztosított többlet különbözetének 20 százalékát kötelező lenne egy központi, a Nefmi által kezelt alapba befizetniük, amiből a hátrányosabb helyzetben lévő települések iskoláit támogatnák.
