Országvédelmi költségvetés, komoly megszorításokkal

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A korábban tervezett 3 százalék feletti növekedéssel szemben a 2012-es költségvetési tervezetben 1,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a kormány,  4,2 százalékos infláció mellett − jelentette be pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A tervezetet a kormány csütörtöki ülésén fogadta el, így kéthetes csúszással küldte meg a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre. A kormány az eddig ismertek szerint leszámol a belső keresletre épülő költségvetéssel és gazdaságpolitikával, miközben kitart a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer mellett − ennek keretében kivezetik az adójóváírást, illetve a félszuperbruttót. A kivezetések hatása közel nullszaldós, ám a két döntés más jövedelmi kategóriákban hat.

A kormány 1 százalékponttal, 8,5 százalékra tervezi emelni a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, a munkáltatók által fizetendő járulék alapját pedig kiszélesíti. Utóbbit jövőben a bruttó bér után kell megfizetni, alapja nem lehet kisebb a minimálbér másfélszeresénél. Mindezek mellett a kormány döntött a 25 százalékos áfa 2 százalékpontos emeléséről is, így a költségvetés gyakorlatilag tönkrevágja a fogyasztásélénkítést − e téren alig 0,2 százalékos \"növekedéssel\" számol a kormány. A beruházások azonban Matolcsy szerint az idei 1 százalék után 3 százalékkal bővülhetnek − ez és a külgazdaság lehet a magyar gazdaság motorja. Ha teljesül a 1,5 százalékosra tervezett növekedés, akkor az államadósság a GDP 72 százalékára csökkenhet.

Az államháztartás hiánya − az idei nulla százalék körüli egyenleg után − jövőre a GDP 2,5 százaléka lehet. Ehhez Matolcsy bevallása szerint 750 milliárd forintos kiigazításra van szükség − bár ő a \"megtakarítás\" szót használta. A kormány által jóváhagyott intézkedések bevételorientáltak: az adóemelésekből 440 milliárd forintot remél, ebből 150 milliárdot hozhat az áfaemelés. A többit a kiadási oldalon kell megspórolni: jelentősen visszavágják a dologi és személyi kiadásokat a minisztériumoknál, háttérintézményeknél, a felsőoktatásban. Matolcsy utalt rá, hogy komoly leépítések lesznek a közszférában − például a tárcájához tartozó munkaügyi hivatal apparátusának megfelezéséről beszélt. (Korábbi hírek szerint a központi közigazgatásban 15 százalékos létszámcsökkentést terveznek − ez 30 ezer ember elküldését jelenti.) Ennek ellenére a kormány azzal számol, hogy a foglalkoztatás 1,5 százalékkal nő, így a munkanélküliségi ráta az idei 11 százalékról a 10−11 százalékos sávba csökkenhet.

Rengeteg minden hiányzik még a teljes kép ismeretéhez: a Széll Kálmán terv szerint 2011-hez képest jövőre 550 milliárd forintot spórolnánk meg a strukturális átalakítások révén − ezekről most nem szólt a miniszter. A márciusi tervek szerint a közösségi közlekedésen 45 milliárd forintot, a gyógyszerkasszán 83 milliárdot spórolnának, az állami és önkormányzati rendszeren pedig 32 milliárdot − ezekkel még adós a kormány. Részleges intézkedések voltak a nyugdíj- és a foglalkoztatási rendszer átalakítására − ezen a két soron a kormány márciusban 280 milliárdot tervezett spórolni.

A 2012-es \"országvédelmi\" költségvetésben mintegy 300 milliárd forintos tartalékot képeznek kiadási oldalon, ez a GDP bő egy százalékára rúg. Százmilliárd az általános tartalékba kerül − ez a kormány \"házipénztára\" előre nem látható kiadásokra. (Az Orbán-kormányt megelőző években ez évi 50-60 milliárd forint körül mozgott és mintegy negyvenmilliárdot költöttek el. Idén a tartalék 90 milliárd forint, ebből már 50 milliárd elfogyott.) Valódi stabilitási tartalék az a 150 milliárd forintos \"országvédelmi alap\", amit kiegészít az 50 milliárd forintra tervezett kamatkockázati tartalék is − ez utóbbi nem csak nem várt kamatkiadásokra lesz elhasználható. A Bajnai kormány ilyen tartalékokat tervezett a 2010-es költségvetésben, ám a 2011-es büdzséből ezek kimaradtak − ezért kellett már februárban 250 milliárd forintos zároláshoz nyúlnia az Orbán-kormánynak.

Bevételnövelő intézkedések
1 A legmagasabb áfakulcs 27 százalékra nő
2 \"Baleseti\" különadót vetnek ki a biztosítókra (továbbháríthatják az autósokra)
3 Kivezetik a félszuperbruttót és az adójóváírást a szja-rendszerből
4 Differenciált, 40 százalékos cégautóadó-emelés
5 A munkavállalói egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik
6 A munkaadói egészségbiztosítási járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni

Olyan volt, mint egy orrba vágás
A Matolcsy György által bejelentettek dermesztőleg hathatnak bárkire, de a bejelentéskor az újságírókra úgy hatott, mint egy orrba vágás. Azzal mindenki tisztában volt, hogy 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentésre lesz szükség, hiszen a magán-nyugdíjpénztári pénzek idén elfogynak.  Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egykulcsos szja hatásai nem jelentkeznek − és erre a következő években sem lehet számítani −, de az szinte mindenkit meglepett, hogy az szja-rendszerből kieső 300 milliárd forintos adót az áfa emelésével szednék be. Igaz, ez a legdemokratikusabb adó − mindenki fizeti a fogyasztás arányában −, de a 27 százalékos kulcs eddig nem fért be az európai mércébe.
A büdzsé látszólag konzervatív pályára épül: a 1,5 százalékos gazdasági növekedést nem lehet túlzónak nevezni, a kieső bevételeket valóban ellensúlyozhatja a 300 milliárd forintnyi tartalék. Ugyanakkor ez a költségvetés − a kormány retorikájával szemben − semmi jót nem ígér. Matolcsy György eddig kétszer hitette el Orbán Viktorral, hogy egy ilyen kis, nyitott gazdaságot, mint a magyar, az európai széllel szemben növekedési pályán lehet tartani. Ez a fogyasztásvezérelt költségvetés megbukott 2002-ben, igaz, a Medgyessy-kormány még erőltette két évig. Most másodszor bizonyosodhat be, hogy nem lehet működőképes a fogyasztásvezérelt növekedés egy vergődő európai gazdaságban. Előnyt is lehetne kovácsolni abból, hogy Magyarország kicsi, nyitott gazdaság − elég Szlovákiára gondolni. A nem ortodox ötletekkel meg le kellene számolni − végleg.