Jóllehet rég nem lehet hallani a bérkommandó néven elhíresült testületről, a kormány által ígért hatékonyabb hatósági ellenőrzések a kormány kommunikációja alapján a munkáltatók béremelési gyakorlatára is kiterjedhetnek. Jövőre ráadásul lényegében a kormány határozza majd meg, mennyi legyen a minimálbér, amit a munkaadóknak valahogyan meg is kell oldaniuk.
Könnyebbséget jelenthet, hogy a jogszabály − egyelőre nem részletezett módon − lehetővé teszi, hogy a béremelésben a béren kívüli juttatások is szerepet kapjanak. Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafeteria-rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak − mondta Semerédy Péter, az Optisoft Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató, Könyvelő és Oktató Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
A munkabér formájában fizetett húszezer forint többletből valójában csak 12 436 forint marad a munkavállaló zsebében, miközben mindösszesen 25 700 forint költsége van a munkáltatónak. Ennél sokkal kedvezőbb a kifizetés hasznosulása akkor, ha az összeg cafeteria formájában jut a munkavállalóhoz. Ennél a megoldásnál a húszezer forintból 18 040 jut a dolgozóhoz, és a munkáltatónak is csak 23 808 forint költsége jelentkezik.
Amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafeteria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettóban magasabb összértékhez jutnak − állítja a vezérigagzató. Azt azonban érdemes megvárni, mit is gondol pontosan a kormány a jövő évi minimálbérrel és a béren kívüli juttatások becsatornázásával kapcsolatban.
