Fehéredést és áremelést hozhat a fordított adózás

Fordított adózás bevezetését javasolja a kormány a mezőgazdaságban − közölte az országvédelmi terv részeként Orbán Viktor. Ez azt jelenti, hogy az áfafizetés menete nem a szokásos módon történik − ilyenkor az eladó bruttó értékű számlát állít ki, az áfát befizeti, amelyet a vevő visszaigényel −, hanem ugyanazt a felet terheli az adó befizetése és visszaigénylése. Vagyis az eladó nettó értékű számlát állít ki, az áfát a vevő számítja fel és vonja le. Ezzel az a viszonylag egyszerű áfacsalási módszer küszöbölhető ki, amikor az eladó nem fizeti be, a vevő viszont szabályosan levonja az áfát. Ilyen rendszer szerint működik a számlázás az építőiparban és a hulladékkereskedelemben évek óta. (A bevezetést követően papíron töredékére esett a magyarországi hulladékkereskedelem, mivel ilyen módon már nem lehetett csalni.)

A fordított adózást azoknál a szektoroknál érdemes bevezetni, ahol magas a feketegazdaság aránya − tipikusan ilyen a munkaigényes szolgáltatások mellett az építőipar és a mezőgazdaság. Azzal ugyanis, hogy az áfafizetés elmulasztásával saját áfalevonását akadályozza meg egy cég, nem is lesz annyira érdekelt a számlamentes ügyletek erőltetésében. Ez elvileg automatikusan a szektor tisztulásához vezet. Azt ugyanakkor nem lehet garantálni, hogy a lépéssel meg is szűnik ez a probléma − az építőipar legalábbis nem szolgáltatott erre példát.

Ennek tükrében elég nehéz megbecsülni, milyen hatása lesz a lépésnek a mezőgazdaságban. Az idén a szektor az első két negyedévben 436 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez, tavaly egész évben ez 777 milliárd forint volt. A becslések szerint a GDP 24 százalékát teszi ki a feketegazdaság. Ha csak ebből indulunk ki − s nem számítjuk azt, hogy a szektor fertőzöttebb az átlagnál −, a termelésből több mint százmilliárd forintot, egész évre 200 milliárd forintot tesz ki az ehhez kapcsolódó be nem fizetett adó és járulék.

A \"megspórolt\" közteher jellemzően áfából és tb-járulékokból tevődik össze. A fordított adózás csak az áfát érinti, vagyis arra automatikusan nem lehet számítani, hogy a tisztulás a járulékok befizetésénél is megtörténik. A szektorban lévő 200 milliárd forint be nem fizetett adónak így legfeljebb a felével érdemes számolni.

Azt azért látni kell, hogy ha ez az összeg valóban megjelenik a szektorban, az jelentősen megemeli a termelés értékét − százmilliárd forint az egész évre kalkulált 800 milliárdos értéket kilenc százalékkal emeli. Ez lényegében ilyen arányú áremelkedéshez is vezethet. Arról nem beszélve, hogy a gyakorlatban jelentős átrendeződés is bekövetkezhet a szektorban. A feketegazdaság ugyanis legerőteljesebben a kicsiknél figyelhető meg: több mint 300 ezer őstermelő ügyel kínosan arra, nehogy árbevétele meghaladja az adómentességet garantáló szintet.