BUX 140665.89 0,55 %
OTP 46120 0,37 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Forró ősz vagy menetrendszerű törvénygyártás?

Forró őszt jósolnak egyesek a parlamentnek, bár a kormánynak a kétharmados többséggel a háta mögött elvben nem kell aggódnia még a sarkalatos törvények miatt sem.

2011. szeptember 12. hétfő, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ma megkezdődik a parlamenti szezon, az ülés napirendjére elvileg még a tavaszról megmarad előterjesztések kerülnének. Újdonság a hétvégéig kiadott hivatalos menetrendben nem is szerepelt − de ha a kormány, a múlt héten közölteknek megfelelően, november elsejével meg szeretné emelni a jövedéki adót a gázolaj, a dohány és egyes alkoholfajták esetében, akkor erről ma szavazni kell, ugyanis a 45 napos minimális hatálybalépési határidő miatt a javaslatot legkésőbb péntekig meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben.

Változékony határidők

A menetrend szerint szeptemberben a parlament elé kerülő javaslatok közül a kereskedelmi és iparkamarákról, illetve az agrárkamarákról szóló törvény is fontos lehet a gazdasági szereplők számára. A törvényjavaslatok célja hivatalosan a kamarák hatékonyságának növelése, különösen a közfeladatok ellátásában − ami jelentheti akár a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetését is.

A közoktatási törvény az eredeti tervek szerint október-novemberben került volna napirendre, ez azonban még változhat. A törvény állapotáról sűrűn változó hírek érkeztek az elmúlt napokban: az oktatási államtitkárság szerint a kormány elfogadta már a törvénytervezet végleges változatát, ám a javaslatot még a Fidesz részéről is érik bírálatok. A javaslat szerint az általános és a középiskolák felügyelete elkerülne az önkormányzatoktól − a Fidesz−KDNP frakciószövetség támogatását a múlt héten elnyerő elgondolás értelmében a megyei kormányhivatalok révén kormányellenőrzés alá kerülnének, amitől a szaktárca az oktatás színvonalának kiegyenlítését várja. (Az eddig ismert javaslat annyi kiskaput hagy, hogy az önkormányzatok, ha vállalni tudják és akarják a feltételeket, \"visszavehetik\" az iskolákat.) A pedagógusoktól növekvő óraszámot várnak el − egyelőre nem világos, milyen bérek mellett −, miközben bevezetnék az egész napos iskolai nevelést, egészen az általános iskola végéig. A közoktatási törvénytől elkülönülve tárgyalnák az új szakképzési törvényt, amely az ígéretek szerint megteremtené a munkáltatók által elvárt gyakorlatorientált képzés feltételeit.

Ellenzéki tűz zúdulhat az új Mt.-re

A szintén ebben az ülésszakban terítékre kerülő új munkatörvénykönyv (Mt.) hivatalosan még nem járt a kormány előtt, de az NGM tervezete már eddig is alapos viharokat kavart − többek között ennek örömére a parlament őszi nyitónapjára élő láncot szerveznek a szakszervezetek. A javaslat több ponton is szűkítené a munkavállalók eddigi jogait, változnának a munkaidőn kívüli bérezés feltételei és szűkülnének a szakszervezeti jogok is − ezektől a kormány a magyar foglalkoztatók versenyképességének növelését várja (lásd még külön cikkünket a 7. oldalon).

Még októberben sor kerülhet a személyszállítási törvényre, amelyben a kormány elővezeti a közösségi közlekedés új koncepcióját. Jövőre a Széll Kálmán terv szerint 45 milliárd forintot szeretne itt a kormány megspórolni − ez a költségvetési hiánycél elérésének egyik feltétele −, de a részletekről eddig nem adtak számot. A koncepcionális elképzelések szerint egyetlen állami holding fogná össze a MÁV és a Volán-társaságok működését.

A Fidesz erős embereit megoszthatja a választási törvény

Októberben tűzhetik napirendre az új választási törvényt is, amely megteremheti a kisebb, 200 fős parlament kereteit, illetve szavazati jogot adhat a határon túli magyar állampolgároknak. Ugyancsak rendezni kell a képviselői összeférhetetlenséget − a tervek szerint a képviselők nem lehetnének polgármesterek. Így a Fidesz-frakció erős embereinek − mint Lázár János, Kósa Lajos, Rogán Antal − dönteniük kell, hogy melyik poszton folytassák politikai pályájukat. A múlt heti frakcióülésen döntés született az egyfordulós választásról, ám a polgármesteri összeférhetetlenség ott is vitát váltott ki.

Novemberben az adótörvényeken a sor − ezeket, mint mindig, e hónap közepéig kell elfogadni, hogy január elsejével életbe léphessenek. A kormány tervei szerint azonban a javaslat csak novemberben megy a parlament elé − a vele szoros összefüggésben lévő 2011-es költségvetés viszont még e hónap végén nyilvánosságra kerül. Novemberben várható az új önkormányzati törvény elfogadása is, amely bő húsz év után részben új alapokra helyezi az önkormányzati rendszert − nem szakít a megyerendszerrel, a települések finanszírozását viszont jelentősen átalakítja.

Decemberre a kormány által kiadott törvényhozási menetrend szerint csak a levezetés marad: a legfontosabb törvény a 2012-es költségvetés elfogadása  lesz − bár a lényeg már korábban ismert lesz, hiszen a főösszegekről már november 28-án megejtik a szavazást a képviselők.

Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet