A válság olyan kényszerpályára szorította a kereskedőket és az ingatlanfejlesztőket, hogy gyökeresen át kellett gondolniuk az üzlet fundamentumait, azt, hogy beszerzési forrásaik és szolgáltatásaik elérik-e a nyereséget produkáló színvonalat. Mindezek hatására nagyon komoly átalakulások történtek és zajlanak a mai napig is a bevásárlóközpontok háza táján - hangsúlyozza Boros András, a TriGranit Management regionális igazgatója.
Mint kifejtette, a megváltozott környezetben beindultak a racionalizálási, hálózatoptimalizálási folyamatok, s a szerződések lejártával a kialakuló új stratégiához (bővülés, vagy éppen visszalépés) igazítják a bérlők a pozícióikat, akár jövőbeli opciójukat is felajánlják a jelenlegi kondíciók megváltoztatása érdekében. Változtattak magatartásukon a bérbeadók is, s míg korábban egy 5-10 éves szerződésnél csak a futamidő végén ültek le újra tárgyalni a bérlőkkel, ma már sokkal hamarabb elindul az együttgondolkodás. S bár ezek a tárgyalások jellemzően alkuként indulnak, de egy ügyes bérbeadó eléri, hogy ne négyzetméterekről és eurókról vitatkozzanak, hanem a működés optimalizálásáról - emeli ki Boros.
A kereskedő racionalizálhatja az értékesítőit, a logisztikáját, optimalizálhatja az üzlet működtetését, az üzemeltető pedig átgondolhatja a marketingtámogatást, akár a bevásárlóközponton belüli nagyobb felületetekkel, vagy azzal, ha a kampányokban nagyobb szerephez juttat bizonyos kereskedőket, promóciókat. Emellett műszaki megoldásokkal is támogathatja a gazdaságosabb működtetést, amit számításokkal támaszt alá.
Mindezek érdekében előtérbe került a preventív karbantartás, a műszaki berendezések beállításának optimalizálása, a takarékosabb működtetés, s noha ezek a lépések a vásárlók komfortérzetét még nem befolyásolják, a díjakat viszont érzékelhetően csökkenthetik. Ha a tárgyalásokon kirajzolódik az üzemeltetéssel megtakarítható összeg, Boros szerint a bérlők is visszavesznek díjcsökkentési követeléseikből, a rugalmasság és az együttműködés azonban kulcsszerepet játszik mindkét fél részéről - fogalmaz a regionális igazgató.
A válságos idők hatása, hogy ma már sokkal keményebbek és céltudatosabbak a kereskedők a központon belüli pozícióik kiválasztásánál, s ragaszkodnak egy-egy kiszemelt helyszínhez. Ezzel együtt drámaian visszaesett az új üzletek nyitása. Maximum évi 3-4 bolttal lépnek piacra, míg korábban 20-30 üzletet is nyitottak, amíg ezt hitelből tehették. Méretekben is tapasztalható a csökkenés, legalábbis bizonyos szegmensekben. Az elektronikában az e-kereskedelem térnyerésével összefüggésben egyértelműen tetten érhető ez a trend, rövidesen egy bemutatóterem is elég lehet, az értékesítés pedig egy portálon keresztül történik majd.
A fejlesztőknek, bérbeadóknak fel kell készülniük az ebben várható komolyabb változásokra. Nem lesz szükség akkora raktárakra, eladóterekre, ezért nagyon rugalmasnak kell lenni a területek átalakításánál. Boros szerint akár egy-két éven belül arra kell törekedni, hogy a válaszfalak legószerűen mozgathatóvá váljanak, s nagyobb átalakítás nélkül, minél rövidebb idő alatt és minél kisebb költséggel csökkenthessék az eladó- vagy a raktárhelyiségeket, a kereskedők igényei szerint. Arra számít, hogy a bérleti szerződések továbbra is hosszú távra szólnak, de azon belül több rugalmasságot biztosítanak a bérlők igényeinek kiszolgálása érdekében. Így a minimális garantált bérleti díjat az üzemeltető megkapja, a kereskedő mégis spórolhat.
A forgalomarányos bérleti díjjal kapcsolatban Boros rámutatott, ezen a módon kikerül a kontroll az üzemeltetők kezéből, fizetési nehézségek esetén pedig nagyon nehéz eldönteni, hogy a kereskedőnek azért csökkent a forgalma, mert nem találta el a szortimentet, vagy pedig a bevásárlóközpont marketingje volt elhibázott. Sajnos a forgalomarányos bérleti díj struktúrájában a közös kockázatvállalás, illetve a kockázatok megosztása még nem teljesen kiforrott - fogalmaz.
A bérbeadók folyamatosan monitorozzák a bérlők forgalmát, s ha az negatív trendbe kerül, kinyílik a szakmai ötlettár - mondja a szakember. Ilyenkor még rengeteg a lehetőség a beavatkozásra. Ha a tanácsok fogadtatása pozitív, elindul az együttműködés és megállhat a forgalom visszaesése. Olykor csak a portált kell átrendezni, a választékot frissíteni vagy egyszerűen halkabbra venni a zenét, s már ez is elég, hogy ne meneküljenek ki a vevők a boltból - sorolja a lehetőségeket Boros András. Ha azonban az olajozott kooperáció ellenére is beáll a fizetésképtelenség, már nem sok tere van az empátiának, ilyenkor a szerződés, az érvényes törvények és a ház szabályzata nagyon pontosan megszabja a teendőket - teszi hozzá.
