Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakossági vízdíjhátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklődött az elmúlt években tapasztalthoz képest, elsősorban a minden szolgáltatónál az utóbbi években kiemelt feladatként kezelt hátralékkezelési tevékenység eredményeként − tudtuk meg a Magyar Víziközmű Szövetségtől (MaVíz). A fél éven túli hátralék aránya azonban továbbra is növekszik, ami a tartósan fizetésképtelen fogyasztók számának növekedésére utal a szövetség szerint. A fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelek száma a hátralék növekedési ütemét is meghaladóan emelkedik, ezen belül is jelentős növekedést mutat a szociálisan érintettek száma. A lakossági kintlevőség 2010-ben közel 30 százalékkal emelkedett a szektorban az előző évhez képest, az egy éven túli hátralék pedig ennél is nagyobb, több mint 50 százalékos bővülést mutatott. A víziközmű-ágazat jelentősebb szolgáltatóinak adatai alapján az összes lakossági hátralék 2010 végén meghaladta a 12 milliárd forintot. Az összegen belül az 1−90 napi (a fizetési szokások alapján még nem problémás) hátralék aránya közel 50 százalék volt, az éven túli (már műszaki és adminisztratív intézkedésekkel vagy fizetési meghagyással kezelt, illetve szociálisan is problémás) kinnlevőség pedig 30 százalékos részt képviselt. A szövetség adatai szerint a kisebb árbevételű cégeknél több mint 70 napi árbevételt kötött le a hátralék tavaly, míg a nagyobbaknál ennek kevesebb mint felét, 33 napit. A vízdíjtartozásoknál a fűtési szezon kezdete jelent némi emelkedést, azonban jelentős változás alapvetően nem mutatkozik.
A lejárt lakossági kintlévőségekben az egy évvel korábbihoz képest emelkedést tapasztal a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) − tudtuk meg a társaságtól. A növekedés a társaság szerint különösen a 180 napon belüli és az éven túli követeléseknél számottevő. Az őszi-téli időszakban − az elmúlt évek tapasztalatának megfelelően − csak a szezonalitásból adódó növekedéssel számol a DRV.
A lakossági nemfizetőkkel szembeni eljárások között szerepel a víziközmű-ágazatban a részletfizetés lehetősége mint pozitív ösztönző az átmeneti problémákkal küzdőknek − a cégek többségénél késedelmi kamat alkalmazásával. Az általában két fizetési felszólítás után a fizetési határidőt követő 60−90 nap után műszaki intézkedés (ami a szűkítő beépítésével elért korlátozást, illetve a szolgáltatás felfüggesztése mellett időben és mennyiségben korlátozott vízszolgáltatást jelent) és/vagy fizetési meghagyás kibocsátása következik. A MaVíz szerint ezek többnyire eredményesen alkalmazhatók azoknál, akiknél nem a fizetőképességgel, hanem a fizetőkészséggel vannak problémák. A fizetésképtelen fogyasztóknak az önkormányzati szociális támogatások (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési eljárás), valamint az e céllal létrehozott közalapítványok támogatásai jelenthetnek megoldást.
A DRV több lépcsőben is felhívja a fogyasztók figyelmét a tartozásra, a lejárt határidejű tartozások számlán szerepeltetése mellett a háromezer forint feletti elmaradásnál emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást kap az ügyfél. Amennyiben húsz nap elteltével sem egyenlíti ki tartozását a fogyasztó, egy újabb nyolcnapos időszak után a vízszolgáltatás korlátozása következik (szüneteltetésre csak közületi fogyasztóknál kerülhet sor). Amennyiben az ügyfél nem működik együtt, a jóval költségesebb közterületi vízkorlátozással kell élnie a szolgáltatónak.
A víziközmű-szolgáltatásban az egészségügyi követelmények miatt a jogszabályban rögzített szolgáltatási kényszer nem tesz lehetővé olyan egyszerű műszaki megoldásokat nemfizetés esetén, mint az energia- vagy a távközlési szektorban (azaz kizárást vagy a szolgáltatás megszüntetését). A szolgáltatók helyzetét jelentősen javítaná a MaVíz szerint, ha a jogszabály egyértelműen biztosítaná a fogyasztási helyen keletkező hátralékkal kapcsolatban az ingatlantulajdonos egyetemleges felelősségét.
