A tavalyi nyelviskola-piaci visszaesés a lakossági nyelvtanfolyamokat érintette leginkább, a vállalati nyelvtanfolyamokat tavaly már némi keresletnövekedés jellemezte. Ám ez csak a nyelviskolák negyedénél-ötödénél számít fő tevékenységnek. A nyelviskolák forgalma 2010-ben 20 százalékkal csökkent 2009-hez képest. Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) szakértője szerint a keresletcsökkenés miatt a tandíjak az infláció ellenére a 2008-as szinten maradtak. Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy azóta még csökkentették is áraikat, ezzel sikerült némi keresletnövekedést elérniük, de a hallgatói jelentkezés rugalmatlansága miatt nem éri meg tartósan alacsonyan tartani az árakat.
A nyelviskolába járók többsége középiskolás vagy egyetemista, a 30 évnél idősebb korosztály inkább a céges tanfolyamokra jelentkezik. Mivel a nyelviskolai oktatást elsősorban a jómódú háztartások választják, Nagy Zoltán szerint van rá esély, hogy az szja-hatás kedvezően hat a piacra, főleg a magánórák tekintetében. Ráadásul ebben a szegmensben a válság ellenére sem mutatkozott kereslet-visszaesés.
A nyelvtanárok szerint a magánórákra és általában a nyelviskolai tanfolyamokra a közoktatás hiányosságai miatt van erős igény. A nem megfelelő óraszámban, minőségben történő nyelvoktatás nem elegendő a munkahelyi elvárásokhoz. (A piac kicsit hasonlít az egészségügyre, ahol az alapellátás szegényes, a magánrendelés viszont drága.) Az Oktatási Államtitkárság, látva a hiányosságokat, új nyelvoktatási stratégia kialakítását tervezi, ennek célja, hogy a felsőoktatásba jelentkezők már rendelkezzenek legalább egy középfokú nyelvvizsgával. A nyelvvizsga kötelezővé tétele miatt nőhetne a nyelviskolákba járók száma is. Dobi Ágnes, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) sajtóreferense arról tájékoztatta lapunkat, hogy a stratégia bevezetését csak három-négy év múlva tervezik. Tisztában vannak a közoktatás hiányosságaival, amelynek egyik oka a nyelvtanárok fluktuációja, akik gyakran a magánszférát választják az állami oktatás helyett. A Nefmi elsődleges célja, hogy a diákok ne kényszerüljenek a nyelviskolákba az elvárt nyelvtudás megszerzéséért.
