Nagyot fordult a világ a magyar gazdaság körül nyáron: júniusban ugyan már elhangzottak kételyek és felmerültek a lefelé mutató kockázatok, viszonylag kedvező volt még a magyar gazdaság lehetőségeinek megítélése. A Reuters elemzői akkor 2,6 százalékos 2011-es és 3 százalékos 2012-es GDP-bővüléssel számoltak. Ráadásul a júliusi előrejelzésükben ezt egytized százalékponttal feljebb is tornázták. A jegybank akkor még pesszimistának hitt véleménye sem volt olyan rossz: rendre 2,6, illetve 2,7 százalékos bővüléssel számoltak.
Augusztusra azonban jelentősen romlottak a kilátások: az európai adósságválság, az amerikai plafonvita és az egyre romló nemzetközi hangulattal egy időben a növekedési kilátások világszerte romlottak. Félő volt, hogy ez Magyarországot sem hagyja hidegen, ám rideg valósággá először az augusztus első felében publikált júniusi ipari statisztika nyomán vált. Éves alapon már csökkent a kibocsátás és májushoz képest is negatív volt a változás. Rá pár nappal érkezett a hideg zuhany: a második negyedéves GDP-adatoktól 2,3 százalékos bővülést vártak a Napi Gazdaság elemzői, ehelyett 1,5 százalékról számolt be a KSH.
Erre adott reakcióként kivétel nélkül minden elemző, intézet levágta korábbi növekedési előrejelzését. Az augusztusi Reuters-konszenzus már csak 2 százalékos növekedéssel számol idénre, ami 2,3 százalékra gyorsulhat 2012-re. A kormány is belátta, hogy nem reális a konvergenciaprogramban lefektetett három százalék feletti előrejelzés, ezért már csak 2 százalékos növekedésről beszélnek. A jegybank pedig szeptember második felében közli legfrissebb negyedéves előrejelzését, de Simor András jegybankelnök már jelezte: az MNB feltehetően rontani fogja a növekedési előrejelzését. A vártnál rosszabb GDP-adatok hátterét még nem ismerjük, de a KSH csütörtökön közli a részletes statisztikát.
Jelenleg hatalmas a bizonytalanság a magyar gazdaság jövőbeli kilátásait illetően, sok, egymással ellentétes hír érkezett az elmúlt időben − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az egyik fő kérdés a beruházások alakulása: a múlt héten publikált adatok szerint meredeken, 6,5 százalékkal zuhant a volumen, ami magyarázatot ad a jóval gyengébb GDP-adatokra. Ezt leginkább az elmaradó infrastrukturális fejlesztések okozták, fő kérdés, hogy ez csak egyszeri hatás volt-e. A másik a belső fogyasztás: a svájci frank kétségtelenül rombolja a kilátásokat, de a reálhozam-kifizetések segíthetnek − kérdés itt is, melyik hatás fog dominálni.
Nemzetközi színtéren is sok a bizonytalanság: míg az összes hangulati mutató meredeken zuhan, addig a − főleg német − reálgazdasági indexek egyáltalán nem támasztják ezt alá, a nagy autógyárak pörögnek. Ezért ez inkább egy bizalmi válság − véli a szakértő. Ez a kettősség teszi kérdéssé a magyar ipar várható teljesítményét is − többet tudhatunk meg szerdán, ekkor publikálja a KSH a júliusi ipari kibocsátási adatokat. Kérdés, az építőipar zuhanása meddig folytatódhat, de már nem vagyunk messze attól, hogy ne legyen hova zuhannia a szektornak, úgymond \"kinullázódik\" az ágazat. A kiskereskedelem pedig elvegetálhat a havi +/− 0,5 százalékos dinamika között.
Ezek alapján 2011-ben 1,8 százalék lehet a GDP-növekedés üteme, amit jövőre 2,2 százalék követhet − véli az elemző. A bizonytalanságok miatt azonban nagy a szórás: rossz esetben akár 1,4 százalék is lehet, de a 2,6 százalékot sem zárja ki a szakértő. A recesszió − azaz legalább két negyedéven át tartó, negyedéves alapon vett csökkenés − esélye sem kizárt, de ez meglehetősen pesszimista szcenárió, ehhez a nemzetközi környezet további romlása \"kellene\". A reálisabb pálya szerint szerint a második félévben ugyan minimálisan, de nő negyedéves alapon a magyar gazdaság.
Mind európai, mind magyarországi szinten viszont nincs esély olyan brutális válságra, mint ami 2008−2009-ben volt, ez csak Európa gazdasági kettészakadása esetén következhetne be, ami senkinek se érdeke. A legvalószínűbb, hogy az eurózóna országai elvegetálnak a felszínen, míg Németország lesz képes valamekkora − bár a korábbinál gyengébb − növekedést felmutatni − fogalmazott a szakértő.
Nem zárja ki a recesszió esélyét Samu János, a Concorde elemzője sem. Probléma, hogy a költségvetésnek semennyi mozgástere nincs, ezért egy kis lassulásra mindenképpen reagálnia kell a büdzsének egy kiigazítással, ami további növekedési áldozatokkal járhat. Alapvetően 1,5-2 százalékos GDP-bővüléssel számol a szakértő idénre és 2012-re vonatkozóan, és feltehetően a jövő évi költségvetés kialakításakor ezzel számol a kabinet is, de ha ettől elmarad a növekedés − például az export nem húzza úgy a gazdaságot, mint ahogy várják −, akkor újra hozzá kell majd nyúlni jövőre a költségvetéshez, ami viszont akár recesszióba is taszíthatja az országot. Ugyan ennek esélye kisebb, de korántsem olyan kicsi, mint azt pár hónapja gondoltuk − tette hozzá a szakértő.
