Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A foglalások alapján a tavalyihoz hasonló utószezont várnak a Tisza-tó környékén az üdülőkörzetet jól ismerő szakemberek. A Magyar Turizmus Zrt. adatai 2010 szeptemberében a katasztrofális nyár után 20 ezer, októberben tízezer vendégéjszakát töltöttek el a régió szálláshelyein, hála a kedvező időjárásnak. Ilyenkor azok keresik fel a tavat, akik aktív pihenéssel, horgászattal, kerékpározással, vízitúrákkal szeretnék eltölteni az idejüket. Idén már eddig is minden korábbinál több kerékpáros turista érkezett, a horgászok pedig a tavalyi árvízből profitálhatnak: a magas vízállás jót tett a halállománynak. A horgászturisták többsége erre szakosodott magánszállásokat keres, amelyek csónakot, beetetett horgászhelyet és vezetőt is kínálnak. Az utószezon legnagyobb forgalmát azonban a céges rendezvények, tréningek, csapatépítő kirándulások adják, ezekre is építve adták át idén a tiszafüredi kalandparkot. Az ilyen előfoglalások száma a válság ellenére is nőtt.
Az összforgalmat tekintve azonban idén jó, ha stagnál a régió forgalma − mondták lapunknak helyi szakértők −, főleg a korábban jellemző kispénzű turisták maradtak el a kevesebb szolgáltatást nyújtó, éjszakánként átlagosan 2500 forintba kerülő magánszálláshelyekről. A magasabb minőségű, 6−15 ezer forint közötti áron dolgozó kereskedelmi szálláshelyek az őszies júliust leszámítva jó kihasználtságról adtak számot, de ezek is érzik a spórolósabb időket: napokra rövidült a foglalás és az érkezés közti idő, és a csomagban foglalt szolgáltatásokon felül alig vesznek mást igénybe a vendégek. Voltak viszont júliusban két hétre szóló foglalások is, szemben a megszokott 3-4 éjszakával, ami arra is utalhat, hogy a korábban külföldön nyaralók egy része belföldön maradt.
A régió idegenforgalmának nyertese a szakemberek szerint Poroszló, amely már öt éve növeli látogatottságát, és a kétmilliárdos beruházásból várhatóan jövő májusban megnyíló, évi 200 ezer látogatóval számoló Ökocentrum révén ezt tovább folytathatja, különösen ha magánberuházásokkal javítják a többi szolgáltatást is. A legnagyobb vesztes pedig Abádszalók, ahol az utóbbi években kevesebb figyelmet fordítottak a strand és környéke fejlesztésére, így név nélkül nyilatkozó szakértők szerint évi 10−15 százalékkal csökkent a vendégforgalom. A fejlesztések kényszerű halasztása miatt az egész térség idegenforgalmi jövője is kérdéses: Berekfürdőn például 1,5 milliárd forintnyi, a fürdő gyógyászati szolgáltatásainak erősítésére elnyert támogatást mondott vissza az önkormányzat.
