Az Egyesült Államokban a hatalmas botrányt kavaró, Warren Buffett által szorgalmazott milliárdosadó mellett az utóbbi időszakban a top cégek vezetőinek több millió dolláros éves jövedelme generál társadalmi feszültségeket. Az S&P−500-ban szereplő vállalatok vezetői átlagban több mint 11 millió dollárt keresnek évente. Még a gazdasági válság ellenére is folyamatosan nő a társadalom legfelső 20 százalékába tartozók jövedelme. Ezen belül a toplistás cégek vezetői 23 százalékkal kerestek jobban 2010-ben, mint 2009-ben. A cégvezetők átlagos éves alapbére is több mint 1 millió dollár, bevételeik legnagyobb részét azonban tőkejövedelmek teszik ki.
A feszültséget az okozza, hogy a vezető amerikai cégek által az igazgatóságuknak fizetett 3,4 milliárd dollárból több mint 100 ezer, az amerikai átlagkeresetnek megfelelő bérrel rendelkező munkavállalót tudnának a vállalatok foglalkoztatni. Az USA-ban a munkanélküliség évek óta folyamatosan nő, idén júliusban a munkakeresők 9,1 százaléka nem talált munkát. A gazdasági válság nyomán a beruházások és az új munkahelyek száma érdemben csökkent, miközben a jövedelmi különbségek folyamatosan nőnek. A statisztikai hivatal adatai szerint 2009-ben a nemzeti jövedelem felét a háztartások felső ötöde tudhatta magáénak. Egy cégvezető fizetése a The Council of Institutional Investors (CII) szerint ideális esetben legfeljebb háromszor akkora lehet, mint a vállalati hierarchiában eggyel alacsonyabb szinten elhelyezkedő vezetőké, ezzel szemben a legjobban kereső vezérigazgató hatszor akkora éves jövedelemmel rendelkezik, mint közvetlen beosztottjai − több mint 76 millió dollárt keresve egy év alatt. A munkahelyek számának csökkenése és a középosztályt érintő adóterhek tovább mélyíthetik a szakadékot, amely a felső középosztály és a leggazdagabb 20 százalék között amúgy is hatalmas.
A cégvezetők irreálisan magas fizetését sem a szakma, sem a részvényesek nem tartják indokoltnak: a 2010-es Dodd−Frank-törvény, valamint az idén januárban az amerikai tőkepiaci felügyelet (SEC) által hozott szabályzat számos pontja a felső vezetők jövedelmének korlátozását célozza. A részvényeseknek tavaly óta törvénybe foglalt joga a közös szavazás a vezetői fizetésekről, illetve a vállalatoknak kötelező közzétenniük a cégvezető fizetésének az alkalmazotti átlagbérhez viszonyított arányát. Míg a cégvezetők azt szeretnék, hogy háromévente szülessen döntés fizetésükről, a részvényesek és befektetők az éves szavazást szorgalmazzák.
