Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormánynak egy hónapja maradt, hogy benyújtsa az Európai Bizottságnak azt a kérelmet, amely 2013 után részlegesen ingyenes szén-dioxid-kibocsátási kvótákat biztosíthat a rendszer hatálya alá tartozó energiatermelőknek. Ennek híján a kibocsátási egységek és a forint−euró árfolyamától függően évente akár 40−90 milliárd forint pluszköltsége is keletkezhet az erőműveknek - ezt az árakba is beépítik. Úgy tudjuk, a szaktárca már dolgozik a kérdésen − konzultációs anyag is készült −, a fejlesztési minisztériumtól azonban lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A tárca azért hezitálhat, mert az ingyenes kvótákat le kell vonni az aukción értékesíthető mennyiségből, azaz csökkenhetnek a kormányzati kvótabevételek.
Ugyanakkor régiónkban több erőmű működését is veszélybe sodorná egy ilyen többletteher, és az áram is többe kerülne. Az áram Magyarországon egyébként is drágább a nyugati és a régiós szintnél − mondta a Napi Gazdaságnak Bercsi Gábor, az MKET elnöke. A derogáció tízes nagyságrendben érinthet kapcsolt termelőket, a 40−90 milliárdos többletköltség a teljes hazai áramtermelői piacon jelentkezhet.
A kötelező átvételi támogatás csúcsa 70-80 milliárd forint volt (ezt a kapcsolt és megújuló alapú termelők kapták), ami átlagosan mintegy két forintot jelentett az áram árában. Az ingyenes kvóták hiányából adódó kiesés ezzel közel azonos lehet, a valós hatás azonban nehezen mérhető fel, Bercsi szerint azonban elképzelhető, hogy folyamat negatív spirált indít el a szektorban. Az ideiglenes könnyítést a kormány csak azon vállalatoknak adhatná, amelyek a kedvezményezett időszakban fejlesztéseket hajtanak végre. A degresszív jellegű támogatásként 2013-ban a teljes kibocsátásuk 70 százalékát kaphatják ingyenesen a vállalkozások, 2020-ra azonban ez az arány nulla százalékra csökken − tehát az erőműveket saját érdekük is a modernizációra ösztönzi.
