A Juventus Rádió, a Klubrádió és a Rádió1 is pályázott az általa Budapesten használt frekvenciáért − derült ki körkérdésünkből. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) néhány hete írta ki a Rádió1 által használt 103.9 MHz-es, a Juventus Rádiónál lévő 89.5 MHz-es és a Klubrádió műsorát sugárzó 95.3 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó pályázatot. A pályázók tegnapig adhatták be ajánlatukat a médiahatósághoz, ahol az év végéig születhet döntés a frekvenciák hasznosításáról. A nyertes hét évig használhatja a frekvenciát, a szerződést egyszer, legfeljebb öt évre lehet meghosszabbítani.
Márton Dávid, a Rádió1 ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az elmúlt 12 év alatt a csatorna komoly hallgatótábor-növekedést ért el, s a rádiónak napjainkban több mint 310 ezer facebook-rajongója van. Az adó Budapesten a 15−29 éves korosztály körében vezető adó, míg a 15−49 éves korcsoportban − időszakonként váltakozva − az első-második helyet foglalja el − mondta a Gfk-Ipsos felmérésére hivatkozva Márton Dávid. A Rádió1 a budapesti frekvenciából kiindulva már egy ideje hálózatos műsorszolgáltatást is végez, aminek következtében az ország közel 20 nagy településén fogható a csatorna adása. Ettől függetlenül a Radio 1 Kft. értékesítési osztálya évente több száz millió forint reklámbevételhez juttat több mint 50 független helyi rádiót. Márton Dávid azt is elmondta, hogy a Rádió1 eddig is a hallgatói kutatás mentén működött, s amennyiben változtak a hallgatói igények akkor ehhez igazították a csatorna műsorát. Márton Dávid hangsúlyozta, hogy bár nincs olyan terv, amely komoly változásokról szólna, de az ügyvezető kikerülhetetlenek tartja, hogy amennyiben nyernek a pályázaton, a későbbiekben is a hallgatói igények változásához igazítanák adásaikat.
A hallgatókkal és dolgozókkal szemben is kötelessége pályáznia a Klubrádiónak az újra meghirdetett frekvenciájára − mondta lapunknak Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója. Az NMHH teljesen azonos tartalommal, a zene preferálásával írta ki három budapesti frekvencia pályázatát, ami a másik két esetben testre szabottnak mondható, míg a Klubrádió esetében nem, hisz az adó műfajával és gyakorlatával ellentétes a tenderfelhívás szelleme. Bár javasolták a médiahatóságnak, hogy a zenével szemben a \"talk and news\" formát részesítse előnyben, hiszen a nagyszámú hallgatósága nap mint nap kifejezi ilyen irányú igényét, de a felvetést, ahogyan a többit is, figyelmen kívül hagyta a hatóság. Azt a kívánságukat sem támogatta az NMHH, hogy közösségi rádióként hirdessék meg a frekvenciát. Arató szerint a Klubrádió közéleti tartalmat szolgáltat, ezért indokolt a frekvenciadíj-mentes közösségi forma. A Lánchíd Rádió például közösségi adóként nem fizet díjat a frekvenciák használatáért. Ráadásul a licit minimuma 53 millió forint, ez már eleve két és félszer nagyobb annál, mint amennyit a Klubrádió éves szinten jelenleg fizet. A Klubrádió mindezek ellenére olyan pályázatot készül benyújtani, amellyel úgy nyerhet a pályázaton, hogy a lehető legkevesebbet kényszerüljön feladni az értékeiből, abból a tartalomból, amivel a jelenlegi napi 300 ezres közönségét kiszolgálja. Arató arra is kíváncsi, hogy hogyan fog majd működni 2012-től az a rádiós piac, amelyen csak az idén gazdasági okokból négy kereskedelmi csatorna szűnt meg.
Laczkó Endre,a Juventus Rádiót működtető cég ügyvezető igazgatója letisztultnak, pályázatbarátnak tartja a felhívást, és az előbbiekben megszólalókhoz hasonlóan ő is arról számolt be, hogy indulnak a pályázaton, hisz a későbbiekben is ugyanazon − 89.5 − \"házszám\" alatt szeretnének maradni, ahol az elmúlt 22 évben nevelgették a brandet, s innen szeretnének megfelelni a hallgatók elvárásainak. Laczkó szerint nincs okuk arra, hogy gyökeresen változtassanak a rádió tartalmán, az ügyvezető szerint az ugyanis közönségbarát, nem megosztó, az ügyvezető azonban az árnyalatnyi változtatás lehetőségét nem zárta ki.
