Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdaságról és a költségvetésről szóló hírek alapján már szinte nem is kérdés, hogy marad a szuperbruttó. Legfeljebb egy későbbi kivezetést határoz meg a kormány, aminek még a pontos ütemezését sem kell most feltétlenül rögzíteni − mondta lapunknak László Csaba, a KPMG partnere. Ezt leszámítva nagyjából a jövedéki adó emelésétől lehet biztos többletbevételt remélni. Az óvatosság azonban itt sem árt: egy túlzott adóemelés miatt annyira megnőhet a feketekereskedelem, hogy összességében kevesebb lesz a bevétel.
A szolidaritási adó bevezetése roppant kézenfekvő megoldás lenne az adóbevételek növelésére. Az elmúlt hetek vitái alapján úgy tűnik, hogy ez a javaslat is ott van a kormány asztalán. Jól bejáratott megoldás − korábban éppen ilyen épült be az szja-ba − és technikailag is egyszerűen bevezethető. Ugyanakkor nagyon kemény adópolitikai döntés lenne, ha a kormány valóban visszalép az egykulcsos rendszerből a progresszívba. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a magasabb jövedelműek szja-előnye nem mutatkozott meg a fogyasztásban, s a befektetők sem áramlottak ide tömegével, mert egykulcsos lett az szja.
Ez értelmezhető lenne úgy is, hogy most visszavesz valamennyit az állam abból az előnyből, amit eddig leosztott. De értelmezhető úgy is, nem baj, hogy ezt a pluszt mégsem költötték el a magasabb jövedelműek, hiszen a nekik kedvező változás után gyorsan jött az adóemelés és most legalább megvan rá a fedezet. (Az ilyen helyzetekben felmerülő viselkedési, játékelméleti problémák kutatásaiért már évtizedekkel ezelőtt is lehetett Nobel-díjat kapni.) Egy esetleges szolidaritási adót négy-öt millió forint körüli jövedelmek fölött lehetne bevezetni − nagyjából ott, ahol eredetileg is meg volt húzva a felső kulcs határa −, elsősorban persze attól függően, hogy mennyi pluszbevételt szeretne beszedni az állam.
Ha nincsenek tabuk, akkor a most megspórolandó összeg jelentős részét be lehetne szedni abból is, hogy a társasági adót visszaemelik 19 százalékra. A tíz százalékra mérséklés (500 millió forint adóalapig) nagyjából 60-70 milliárd forintba kerülhetett annak idején. A visszatáncolás nyilván csalódást keltene az érintettekben, de egy ekkora költségvetési tételért lehet, hogy hajlandó lesz rá a kormány.
