Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válságadó több milliárd forintos terhet jelent az energiaszolgáltatóknak, a helyzeten az egyetemes szolgáltatás hatósági ármeghatározása (és rögzített árrése) sem segít. Az energetikai különadó − szemben a közgazdaságilag jól kezelhető nyereség típusú terhekkel − árbevétel alapú, a szektorban azonban az árszabályozás révén tetemes árbevételek mellett kis árréseket realizálnak a vállalatok (a kereskedelemben ez akár a nulla szintet is elérheti). A hivatalos álláspont szerint az árbevétel 1,05 százalékát jelentő többletterhet 2013. január elsejétől vezetné ki a kormány, ám az iparágban élnek félelmek egy esetleges hosszabbítással vagy emeléssel kapcsolatban.
A válságadó több milliárd forintos terhet jelent az Elmű-Émász csoportnak, a társaság azonban megértéssel fogadta, hogy a gazdasági fellendülés érdekében ki kellett vetni − mondta lapunknak Boross Norbert, a társaságcsoport kommunikációs igazgatója. Az EDF Démász Zrt.-nek évi mintegy másfél milliárd forint többletterhet jelent a válságadó, ami a társaság szerint alapvetően nem az összege, hanem az átháríthatóság törvényi tilalma miatt nem tartható fenn. A mai tarifarendszer alapján a jelentős kintlévőségekkel terhelt egyetemes szolgáltatás amúgy is veszteséges, a pluszteher évente közel egymilliárd forinttal is növelheti az EDF Démász e tevékenységének mínuszát.
A Tigáz Zrt. 2010-ben 3,2 milliárd forintot fizetett be válságadó címén − tudtuk meg Száraz Gábor szóvivőtől − szabadon felhasználható eredményének terhére, ami brutális, a fogyasztókra tovább nem hárítható ráfordításnövekedést jelent. A Főgáz Zrt. tavaly 2,3 milliárd forintot fizetett be ilyen címen − mondta lapunknak Bálint Norbert szóvivő. A vállalat azzal számol, hogy e kötelezettség a törvényben meghatározott módon, azaz 2013. január elsejétől megszűnik. A gáziparban jellemzően nagy értékű üzletek valósulnak meg, ezért az ezekre számolt árbevétel-arányos adó nagyon gyorsan felemésztheti az árrést, ami sok esetben korlátozhatja a kereskedelmi tranzakciókat − fogalmazott Bálint. Három évig kalkulál a válságadóval a GDF Suez cégcsoport is, energiaágazatának hazai leányvállalatai összesen közel 4 milliárd forintot fizettek be tavaly ezen a címen. A társaság szerint − amellett, hogy a krízisadó hozzájárul a hazai gazdaság erősítéséhez − a szabályozási kockázatok és a még ismeretlen jövőbeni piaci modell nehéz helyzetbe hozza a Magyarországon hosszú távon gondolkodó vállalatokat, mert ellehetetleníti a döntéshozatalt a szükséges fejlesztésekről és beruházásokról.
Szektorbeli szereplők egy nyereségen alapuló terhet tartanának elfogadhatóbbnak, bár többen egyértelműen a jövőre esedékes kivezetésben (vagy legalább csökkenésben) bíznak − az adónem meghosszabbítása azt jelentené, hogy a gazdaság nem jó úton haladt. A válságadó ellen az árbevétel-alapúság (és a fogyasztókra hárítás tilalma) miatt védekezni sem tudnak a szolgáltatók, fenntartása így több szereplő bedőléséhez is vezethet.
