A felhasználói oldal igényeire koncentrálunk

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

− Hogyan értékelhető az idei felvételi időszak a SZIE-GTK szempontjából a jelentkezések és a felvettek száma alapján?
− Az idei felvételi időszak a kar számára töretlen sikerként értelmezhető, a jelentkezések alapján a tavalyival egyező − a pótjelentkezésekkel együtt mintegy 1800 − első éves hallgatót tudtunk felvenni. A felvettek száma azonban nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen beiratkozókéval, a múlt évi adatok alapján nagyjából 20 százalékos be nem iratkozási arányra lehet számítani. Ennek fő oka, hogy többen, akik költségtérítéses képzésre is jelentkeztek, végül úgy döntenek, nem kezdik el a képzést ilyen formában. Az elsősöknél kiemelten fontos az első féléves költségtérítés befizetése a beiratkozáskor, elsősorban az esetleges visszaélések elkerülése érdekében. A pótfelvételin 371-en kerültek be a kar alap- és mesterszakjaira. A legnépszerűbb alapképzési szakok a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment voltak, a mesterszakok közül pedig a vezetés és szervezésre, illetve az emberi erőforrás tanácsadóra jelentkeztek a legtöbben.

− Mennyiben változott a kar népszerűsége a továbbtanulni szándékozók körében?
− Az ötezer jelentkező összesen több mint 11 ezer jelentkezést adott be, ez az intézmény iránti bizalmat jelzi. A felsőoktatásban tapasztalható komoly versenyben a GTK huszonöt éves működése ez alapján is pozitív felértékelődést mutat. Oktatóink több mint 70 százaléka tudományosan minősített, több nemzetközi professzor, illetve minősített fiatal docens dolgozik az intézményben. Folyamatosan növekvő népszerűségünkre utal az is, hogy a SZIE-GTK az egyetemek közötti januári átjelentkezési hullámban is mindig pozitív szaldóval zár.

− A leendő hallgatók számára kiemelten fontos a piacképes tudás. A kar milyen módon alakítja az ehhez kötődő vállalati kapcsolatait?
− Vállalati kapcsolatok nélkül ma már nem működhet egyetlen képzés sem, a GTK ennek jegyében már az alapszakok jelentős részénél is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ellenőrzött és valódi gyakorlathoz juttassa a hallgatókat. A piaci szereplőkkel kölcsönös kapcsolatot ápol az intézmény, több nagyvállalat már eleve öt-hat hallgatóra tart igényt a gyakorlati időben, közülük pedig később többen állásra is számíthatnak. Néhány hónapon belül elindul az a Magyarországon egyedülálló gyakornoki program, melynek keretében hallgatóink külföldön, akár Hongkongban vagy Japánban tölthetnek el pár hónapot ottani neves vállalatoknál. A következő hetekben pedig a világ egyik legnagyobb luxusszálloda-láncával írunk alá együttműködési megállapodást gyakornoki programról. A cégekkel egyre erősebb innovációs együttműködés is zajlik, a k+f területén konkrét projektekben kooperálunk. Emellett stratégiai kapcsolatokat alakítottunk ki az államigazgatás fontos szerveivel − minisztériumok, megyei hivatalok − és a szakmai szervezetekkel is, melynek keretében egyre több hallgató nyer betekintést a hivatalok működésébe. Jelenleg építjük ki pályakövetési rendszerünket, az első tapasztalatok alapján a hallgatók jelentős részének − éppen a vállalati kapcsolatok révén − nem okoz gondot az elhelyezkedés.

− A másik kiemelt terület a nemzetközi tudáscsere. Ebből a szempontból milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a GTK-n?
− Egyre inkább nemzetközivé válik a kar: Oktatóinkat rendszeresen hívják külföldi egyetemekre vendégprofesszornak, illetve számos külföldi oktató tölt el nálunk hosszabb-rövidebb időt. A hallgatók későbbi piacképességéhez nagyban hozzájárulnak a különböző nemzetközi programok, illetve a széles, közép-kelet-európai, osztrák, német és távol-keleti (Japán, Hongkong) egyetemekkel fenntartott nemzetközi kapcsolataink. A legtehetségesebb hallgatóink rendszeresen külföldi tanulmányi versenyeken szerepelnek és érnek el komoly eredményeket.
Az idegen nyelvi hiányosságok komoly gátat jelenthetnek az elhelyezkedésben, és mivel egyre többen nyelvvizsgával érkeznek a középiskolából, az egyetem alapvető feladata e tudás megőrzése, fejlesztése. Az idegen nyelven oktatott tárgyakon keresztül a szaknyelvet is megismerik a hallgatók, de szintén ezt az irányt erősítik a minden képzési szinten nemzetközileg is meghirdetett angol nyelvű szakok, ahol jelentős számban tanulnak külföldi diákok. Terveink szerint a rendszert elsősorban a közép-ázsiai országok, illetve Afrika irányában terjesztenénk ki. Kari prioritásnak tartjuk neves nemzetközi konferenciák Gödöllőn való megrendezését; a nemzetközi pezsgés inspirálja mind oktatóinkat, mind hallgatóinkat a nemzetközi szintű megmérettetésre.

− Említette a vállalati kapcsolatok kétirányúságát. Mit jelent mindez a mesterképzések szempontjából?
− Egyre inkább jellemző, hogy a mesterszakokra már a munka világában tevékenykedők jelentkeznek. Az érettségizők és így az alapképzésre bekerülők számának szűkülésével a jövőben egyre fontosabb piacot jelent majd az egyetemek számára ez a célcsoport, erre utal az is, hogy a levelezős mesterszakok népszerűsége már most egyre növekszik. A SZIE-GTK 11 mesterszakkal rendelkezik, amelyeken belül speciális igényeknek megfelelő képzéseket tud nyújtani a vállalatok számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a képzés törzstárgyak adta gerincét az egyes cégek és szervezetek megkövetelte ismeretkörökre épülő szabadon választott tantárgyakkal egészítjük ki. Mindez a másik oldalon a vállalati kapcsolatok erősödéséhez is hozzájárul. Nem az a lényeg, hogy azt tanítsuk, amit tudunk. Az alapvető törvényszerűségek tiszteletben tartása mellett a felhasználói oldal szükségleteinek megfelelő képzést kell nyújtania az intézményeknek.

− A karon két doktori iskola is működik, mit lehet tudni a legújabb ilyen intézményről?
− A doktori iskola alapításának nagyon szigorú feltételei vannak, egy-egy intézményhez legalább négy főállású egyetemi tanárra van szükség. A GTK másodikként elindított képzése az országban egyetlen önálló (azaz nem más tudományterülethez \"csapott\") regionális tudományok doktori iskoláját jelenti, amelynek keretén belül öt regionális tudományokkal foglalkozó professzor dolgozik főállásban. Ez a tudományág a regionális gazdasági különbségek, az erőforrás-gazdálkodás, illetve a határon átnyúló gazdálkodás tárgykörével foglalkozik, alsóbb szinteken a regionális és környezeti gazdaságtan, illetve a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakok kapcsolódnak hozzá.