Miután a 2008 őszén indult pénzügyi válság, majd a nyomában kibontakozó recesszió elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás időszaka. Ehhez hasonló visszaesés utoljára a második világháború idején volt. Számos országban enyhe emelkedés figyelhető meg a gazdasági mutatókban az első negyedévhez képest, ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság következményein még korántsem jutottak túl. Sőt a pénzpiaci turbulenciák újabb globális visszaesésre vagy stagnálásra engednek következtetni. Sok fogyasztó még bizonytalan, és nincs meggyőződve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz − többek közt ez okozza a piaci stresszt. Néhány országban (leginkább Görögországban) a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülnie. A folytatódó bizonytalanság hatással van a fogyasztói bizalomra és a gazdasági növekedésre is. Ami a bizalmi indexek alakulását illeti, a GfK-csoport Európában készített felmérése szerint a fejlett gazdaságok szinte mindegyikében vége van a recessziónak. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági várakozások növekedtek a második negyedévben, vagy legalább a márciusban rögzített szintet tartják. Számos fogyasztó reméli, hogy országának gazdasága belátható időn belül (középtávon) kilábal a válságból. Kivéve Ausztriát, ahol a mutató már év eleje óta csökken, valamint a Cseh Köztársaságot. Németország továbbra is Európa húzóereje: a fogyasztói bizalmi index ott jelenleg 50,3 ponton áll.
Az index határozott növekedést produkált Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is. Az elmúlt 12 hónapban Románia szintén emelkedő tendenciát mutat: az index a júniusi −71 pontról folyamatos emelkedéssel érte el a jelenlegi, −26,2 pontos szintet.
Az idei évre előjelzett 1,9 százalékos növekedés ellenére a csehek jelenleg csak kevéssé bíznak gazdaságukban. Ez tükröződik a fogyasztók gazdasági várakozásaiban is, ami a legalacsonyabb értéken áll 2006 óta. A bizonytalanság fő oka a belpolitikában keresendő: a cseh kormány válságban van. A lakosság szerint a bejelentett intézkedéseket, különösen a nyugdíjat érintőket, nem fogják terv szerint megvalósítani, és az év második felében várható növekvő munkanélküliség további aggodalomra ad okot. Ezekkel és a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal magyarázható a csehek pesszimista jövőképe a következő hónapok gazdasági növekedésére vonatkozóan.
A felmérés szerint Európa számos országában a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások elérték a legmagasabb szintet, majd a második negyedévben visszaestek. Jelenleg Olaszországban a legalacsonyabb az index (−18,4). Franciaországban a mutató értéke még mindig nagyon magas (32 pont), de jelentősen mérséklődött áprilishoz képest, amikor az index 49 ponton állt. Ausztriában is magasak az árakkal kapcsolatos várakozások, 30,6 ponttal.
