Tegnapi ülésén helybenhagyta a hatszázalékos alapkamatot az MNB monetáris tanácsa (MT). A piac sem számított vágásra, ám rossz hír, hogy a Simor András MNB-elnök vezette testület utalást sem tett a jövőbeni monetáris enyhítésre. Az ülésen csak a kamattartásra érkezett javaslat és egyhangúan szavazott a grémium − mondta a jegybankelnök a döntést követően. Júliusban folytatódott a dezinfláció − 3,1 százalékra lassult a drágulás üteme − és kimondottan rossz GDP-adatokat publikált a múlt héten a statisztikai hivatal. Ezek alapján többen úgy vélték, hogy inflációs oldalról \"beleférne\" egy kamatenyhítés az MNB-től, még ha ezt a kockázati felárak alakulása és a nemzetközi hangulat nem is engedi meg. Simor azonban gyakorlatilag megismételte a múlt hónapban elhangzottakat.
A júliusi infláció − a piaci várakozások nagy részével szemben − nem lepte meg a jegybankot, megfelelt a júniusi inflációs jelentés alappályájának. A maginflációban ugyan megjelent a nyersanyagárak emelkedése, ám a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmező erővel hat az árazásra. Így − és a korábbi hónapok kommunikációjával összhangban − az MNB szerint 2012 végére teljesülhet a háromszázalékos inflációs cél, ehhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.
A reálgazdaság állapota azonban már a jegybankot is meglepte, a vártnál gyengébb lett a 1,5 százalékos növekedésről szóló GDP-adat Simor szerint is. A növekedés ugyan folytatódhat, de a kibocsátás elmarad a potenciálistól, ez dezinflációs hatással jár − fogalmazott a jegybankelnök. A globális konjunktúra ugyan lassul, de a növekedés forrását továbbra is az exportra termelő ágazatok adják. Egyelőre semmi jel nem mutat a belső fogyasztás élénkülésére, amiben komoly szerepe van a svájci frank erősödésének is − mondta az MNB elnöke.
A lapunk által megkérdezett elemzők szerint nagyot fordulhat a világ a jegybank körül szeptemberben − ekkor publikálja ugyanis legújabb negyedéves előrejelzését az MNB. Vélhetően kiderül, hogy a korábban vártnál hamarabb elérhető az inflációs cél, ennek ellenére mégsem valószínű, hogy lesz enyhítés az eurózóna adósságválsága miatt. A legvalószínűbb − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője −, hogy változik a közlemény kulcsmondata, amely a kamatpályára utal. Az inflációs cél 2012 vége előtt teljesülhet, ami lehetővé tenné a monetáris kondíciók enyhítését, ám ez nagyban függ az eurózóna válságának megoldására tett erőfeszítésektől − ilyen vagy ehhez hasonló mondatot képzel el a Takarékbank elemzője a szeptemberi riportban. A szakértő leghamarabb a jövő év második felében számít kamatvágásra.
Samu János, a Concorde elemzője is egyetért azzal, hogy a következő hónapban előrehozhatja a jegybanki stáb az inflációs cél teljesülésére adott előrejelzését, ám a sok bizonytalanság miatt nem várható egy \"derült égből villámcsapás\"-szerű kamatcsökkenés. Inkább próbálják majd folyamatosan \"lejjebb beszélni\" a piacot, és ha a feltételek is a kívánalmaknak megfelelően alakulnak, akkor elképzelhető egy vágás, akár már az év utolsó negyedévében − tette hozzá a szakértő.
