Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakképzés teljes átalakítását részletező, 2012-től hatályba léptetni tervezett törvényt ugyan csak októberben tárgyalná a parlament, a diákok azonban már a most szeptemberben induló tanévben is jelentős változásokra számíthatnak. Miután tavaly novemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodása nyomán a tárca 125 szakma felügyeletét a kamarának adta át, a 16, már korábban átdolgozott követelmény-rendszerű szakma mellett a köztestület az új tanévben további 46 felülvizsgálatát találta szükségesnek. Az oktatási reformot nehezíti, hogy bár a tanév hamarosan megkezdődik, az NGM még mindig adós az átdolgozott képzési és vizsgakövetelményeket rögzítő rendelettel, noha a kamara azokat április végén benyújtotta, júliusban pedig az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) módosító kormányrendelet is megjelent.
A kamara amellett, hogy a 28 gyakorlatigényes − építő-, gép- és vendéglátó-ipari − szakmában 50 százalékkal emelte a gyakorlati órák számát, életszerűbbé és korszerűbbé is tette a közismereti és elméleti szakmai tárgyakat. Amennyiben megjelennek a rendeletek, a most induló első évfolyamról várhatóan 9 ezer tanuló választja majd a kamara által kidolgozott követelmények szerinti osztályra épülő duális képzést − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója. A most kezdő diákok választhatnak majd, hogy az eddig érvényes, két, közismereti és elméleti oktatást tartalmazó év utáni szakképzést, vagy pedig a nyolcadik évfolyamot követő hároméves, a kezdetektől valódi szakmai és gyakorlati ismereteket adó képzési formában kívánnak tanulni. Igaz, az első évben csak az iskolai műhelyben tapasztalhatják meg leendő foglalkozásukat, és csak a következő két évben kerülhetnek céges gyakorlati helyekre.
Jelenleg mintegy 48 ezer tanulószerződés van érvényben, és mintegy 9 ezer munkaadó fogad tanulókat − a kamara célja utóbbi duplájára emelése − fogalmazott Szilágyi. A cégeket ehhez további kedvezményekkel és támogatásokkal kellene ösztönözni. A 8 plusz 3 éves megoldást preferálná a szaktárca által készített, és állítólag a kormány által már jóváhagyott szakképzési reformkoncepció is. A tárca azzal indokolja a képzés rövidítését, hogy így csökkenthető lenne a lemorzsolódás, bár a tankötelezettség tervezett 16 évre csökkentésével erős kényszerítő eszközt vesztene az oktatás.
