Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első közbeszerzési eljárások meghirdetésével megkezdődött a több évtizede tervezett és négy éve előkészítés alatt álló kis-balatoni vízvédelmi rendszer második ütemének megvalósítása − mondta Korcsog Attila, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) megbízásából a projekt előkészítését végző konzorcium vezető cége, az Aquaprofit Zrt. projektfelelőse az MTI-nek. A kiemelt projekt az EU társfinanszírozásával valósul meg, 6,147 milliárd forint bekerülési költséggel, a tervek szerint 2014-ig. Az uniós támogatási szerződést már tavaly aláírták, azóta az érintett területek állami kezelőitől szükséges hozzájárulások beszerzése zajlott.
A vízvédelmi beruházás eredményeképpen jelentősen csökken a Balaton tápanyagterhelése, javul a tó vízminősége és biztosított lesz a kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bíró Kis-Balaton ökológiai vízigénye. A rugalmas vízkormányzási rendszer megépítésével árvízvédelmi szempontból is biztonságosabbá válik a térség − mondta a szakember.
A kis-balatoni vízvédelmi rendszer megépítése már az 1970-es évektől szerepelt a tervek között, de csak 1979-ben döntöttek a megvalósításáról − akkoriban tragikusan lerontotta a Balaton vízminőségét az eutrofizáció, a növények elszaporodása −, hogy ezzel csökkentsék a tó tápanyagterhelését. A beruházás első üteme, a felső tározó (Hídvégi-tó) 1985 tavaszán kezdett üzemelni. A nagyobb alsó tározó (Fenéki-tó) építése 1984-ben kezdődött, majd pénzügyi okokból elakadt. Ekkor a Balaton vízminőségének védelme érdekében a leendő második fejlesztési ütem területén elárasztottak egy 16 négyzetkilométernyi területet, az Ingói-berket.
A különböző okokból évtizedek óta halogatott beruházás megvalósítása most elkezdődhet. Ennek során az Ingói-berek kikerül a víz fő áramlási irányából, így a természetes vízjárást követő vízszint kedvezően hat majd az ott kialakult élővilágra − mondta Korcsog Attila. Az eredeti koncepció annyiban változott, hogy a vízminőség-védelem mellett kiemelt cél a természetvédelmi érdekekhez alkalmazkodó üzemeltetés is.
A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását segíti majd egy korszerűsített monitoringrendszer. Erre azért van szükség, mert a vízminőséget jellemző paraméterek folyamatos figyelésével és az adatok feldolgozásával gyorsabban lehet beavatkozni a vízvédelmi rendszer működésébe. A tervben két \"hallépcső\" is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe.
