Nincs túl sok eszköz a kormány kezében

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Viszonylag jelentős mínuszt kell elkönyvelnie a kormánynak az idei és a jövő évi költségvetés terhére − derült ki már a tegnapi miniszterelnöki megszólalás előtt. Az egy nappal korábban közzétett siralmas GDP-adat a nemzetgazdasági tárca számításai szerint nagyjából százmilliárd forintos lyukat üt a tervezett büdzsén, amit még megfejel a vártnál gyérebb adóbevétel. A tavaly alaposan megcsappant társasági adóbevételeket az első félévben konzervatív számítások szerint is csak éppen sikerült túllépni, nem nőtt az eva és számítási módja miatt értelemszerűen a várt különadó-bevétel sem. Vagyis tartalék a nem várt bevételekből itt nincs. Ahol jelentősebb emelkedés volt a tavalyi adathoz képest, az a jövedéki adóból származó bevétel, ez azonban nem jelent nagy tömeget − 395 milliárd forint bevétellel ez 35 milliárdos plusz.

Az áfában nagyjából százmilliárd forint mínusz gyűlt össze fél év alatt − jóllehet a tavalyi féléves 1057 milliárd forint után 1115 milliárd folyt be, ez arányaiban elmarad a tavalyitól és a cseppet sem javuló belföldi fogyasztás miatt nem várható, hogy az arány érdemben emelkedjék. Kisebb, tízmilliárd forint mínusz keletkezett az illetékbevételeknél. A legnagyobb mínusz a jövedelemadóban tapasztalható − a tavalyi féléves bevételhez képest 200 milliárd forint a csökkenés. Ez ugyanakkor nagyjából megfelel a vártnak, vagyis érdemben nem rontja már az egyenleget.

Azt Orbán Viktor is megjegyezte: szükségesek további intézkedések, de ezekről nem született semmiféle döntés. Ha szeptemberben a kormányzati frakciók ülésére kiötölnek valami megvalósíthatót, akkor azt a kormány szándékai szerint viszonylag hamar a parlament elé viszi − ez szeptember végét, de inkább október elejét jelentheti. Egyéni indítványként benyújtva sürgősséggel akár egy hét alatt is bármi keresztülvihető, kérdés, mit is lehet tenni. Mint a kormányfő leszögezte: tartani fogják a három százalék alatti hiányt és az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad − utóbbi kényelmesen tartható a magán-nyugdíjpénztári portfólió eladogatásával, a hiánycél tartása azonban ennyire nem egyszerű. A miniszterelnök kijelentette ugyan, hogy mind bevételi, mind kiadási oldalon szükség lesz intézkedésekre, idén vélhetően mégis inkább a kiadáscsökkentés hozhat eredményt. Egy októberben megszavazandó bármilyen adóemelés ugyanis nem hozhatna látható eredményt 2011-ben, egy bármilyen újabb különadó pedig még jobban visszavetné a GDP-növekedést.

Az Orbán által megemlített bürokráciacsökkentés leginkább tömeges elbocsátásokat jelenthet, komolyabban lefaraghatja viszont a kiadásokat néhány korábban beígért elem elcsúsztatása: ilyen lehet a MÁV és a BKV adósságának konszolidációja vagy a ppp-programok kiváltása − ezek több száz milliárd forinttal javíthatják az egyenleget. Ha hiszünk abban, hogy ezeket jövőre megvalósítja a kormány, akkor az őszi adótörvények módosítása révén kell többek között erre forrást találni. Orbán annyit kijelentett: a családi adózást teljes mértékben kiépítik és az adórendszer továbbra is egyszerű lesz. Ez jelentheti azt, hogy mégis kivezetik a szuperbruttót − több szakértő ezt nevezte meg mint alapvető forrást −, nem vezetnek be progresszív kulcsokat és megszűnik az adójóváírás. A jövő évi egyenleget bevételi oldalon javíthatja, hogy az adójóváírást két ütemben vezetik ki ugyan, de nagyobb tételt tesz ki a jövő évi, s kisebbet a 2013-as rész. Az arányok eltolásával a szuperbruttó kivezetése is jelenthet kisebb tételt jövőre, s nagyobbat 2013-ban, csökkentve így a 2012-es adóbevétel-kiesést.