Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azért, amit tegnap délután Orbán Viktor mondott devizaadós-mentés és költségvetés tárgyában, igazán kár volt levetni a rövidnadrágot és felhúzni helyette az öltönyt, a szűk nyakú, kemény gallérú ingről nem is beszélve, amit valakinek ki is kellett vasalnia. Ha a 274 forint közeli svájci frankot kibírta tízmillió ember anélkül, hogy a miniszterelnök csak egészen kicsit kapkodó, gondterhelt, ám összességében mégis megnyugtató hangját hallja, akkor ezt a derűs nyári hetet is el tudtuk volna viselni sajtótájékoztató nélkül.
Azt hihette volna mindenki, hogy most, Szent István ünnepéhez közeledve valóban a nemzet tortája, a Határon túra, valamint az ország nagyjainak szánt mindenféle rendű és rangú kitüntetés kiosztása a valódi kérdés. De nem. Most már tudjuk, hogy ősszel intézkedések lesznek, ami érinteni fogja a bevételi és a kiadási oldalt egyaránt. Hogy most majd ki mennyit fizet be pluszban, kirúgnak-e valakit vagy sem, azt nem tudjuk, azt csak szeptemberben szülik meg a frakciók.
Sejtjük azonban, hogy nem szeretjük majd ezt az őszt, hogy nem a körte pirulása, a tavasszal elszakadt iskolatáska lecserélése tölti majd be mindennapjainkat, hanem a számolgatás. A közszférából kirugdosnak még pár ezer embert, valamit biztos, hogy megemelnek, mást meg elhalasztanak, de azt nem tudni, hogy pontosan mit. A miniszterelnök körbehordozta a véres kardot, de hogy mit akar, azt nem volt hajlandó elárulni.
Ha jóindulatúak vagyunk, azt gondolhatjuk, azért, mert sokkal drámaibb lesz a hatás, ha még várnak pár hetet. Ha kevésbé hiszünk a kormány dramaturgiai érzékenységében, akkor azt hihetjük, fogalmuk sincs, mi a bánatot akarnak. Bármelyik verzió legyen is, kár volt inget vasalni erre a szép késő nyári délutánra.
