Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakszervezeti konföderációk által eredménytelennek tekintett múlt heti, a kormány részéről helyettes államtitkári szintű találkozó óta sem formális, sem informális úton nem jelezte a nemzetgazdasági tárca, hogy hajlandó lenne további érdemi egyeztetésre a munka törvénykönyve tervezetéről − hangzott el a négy konföderáció által tegnap tartott sajtótájékoztatón. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei leszögezték, hogy továbbra is hajlandóak a tárgyalásokra és hasznosnak tartanák, ha erre a munkaadók és a kormány egyidejű részvételével kerülne sor. Lehetőleg azt megelőzően, hogy a munkaanyag a módosítókkal újra a parlament elé kerül.
Amennyiben erre nem kerül sor, akkor már a tervezet benyújtójának kell viselnie a következményeket, vagyis azt, hogy a szakszervezetek minden törvényes eszközzel fellépnek ellene. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint ez a tervezet a munkaidő-hosszabbítással, a szabadságolás rendjének átalakításával és a műszakpótlékok csökkentésével inkább a meglévő munkahelyek számát csökkenti, ezért is tartja figyelemre méltónak az NGM múlt pénteki közleményét, amely szerint a munkaadók javaslatai közül azok beépítését fontolják meg, amelyek segítik az egymillió munkahely megteremtését.
Szakszervezeti vélemények szerint a tervezetben a legtöbb változtatásra \"ítélt\" pont azokat a jogi területeket fedi le − legalizálva az eddigi jogsértéseket −, ahol az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Ügynökség a legsúlyosabb törvénysértéseket találta az elmúlt években: a munka- és pihenőidő nyilvántartásában, a szabadságok kiadásában.
Pataky szerint bizonyos vállalkozói körök részéről érthető törekvés a munkaerőköltségek mérséklése, a kormánynak azonban nem ártana azt is mérlegelnie, hogy a csökkenő munkavállalói jövedelmek milyen hatással lesznek a költségvetési egyensúlyra és a felpörgetni kívánt belső fogyasztásra. Csak a műszakpótlékok csökkentése 30-40 százalékos jövedelemkiesést okozhat a folyamatos, illetve műszakos munkarendet alkalmazó ágazatok dolgozóinál − válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Pataky.
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint amennyiben a kormány a munkaalapú gazdaságot kizárólag a munkavállalók kiszolgáltatottsága révén kívánja megteremteni, azzal csak azt éri el, hogy tömegek döntenek majd a külföldi munkavállalás mellett.
