A magyar GDP a második negyedévben 1,5 százalékkal nőtt − közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) −, a Napi Gazdaság konszenzusa 2,3 százalékos bővüléssel számolt év/év alapon. Az első féléves teljesítmény így kétszázalékos bővülés lett. Negyedéves összevetésben már csak stagnált a magyar gazdaság április−júniusban, ráadásul a korábban 0,7 százalékosra jelzett első negyedéves bővülést 0,3 százalékosra módosította a KSH. Tegnap a termelés oldaláról készült előzetes becslést hozták nyilvánosságra, a részletes adatokat szeptember 8-án publikálják.
A lassulás annyiban nem volt váratlan, hogy már látszott, gyenge lesz az ipar teljesítménye és a nemzetközi konjunktúra is lanyhul, ám a mértéke meglepő volt: az első negyedév 2,5 százalékát követően az elemzők nem nagyon számoltak 2 százalékosnál kisebb második negyedévi bővüléssel.
A gyengébb adatot elsődlegesen az okozta, hogy az ipari kibocsátás növekedési üteme jócskán csökkent a negyedévben a korábbiakhoz képest − mondta a Napi Gazdaság Online kérdésére Bedekovics István, a KSH szakértője. A mezőgazdaságnál ugyan látszik némi emelkedés, de a szektor jóval kisebb súllyal rendelkezik, így nem tudta ellensúlyozni az ipar hatását. Az építőipar továbbra is gyászos állapotban van, az éves mínusz 10 százalék körüli, itt az első negyedévhez képest érdemi elmozdulás nem történt. A szolgáltatásoknál hasonló, stagnálás közeli állapot látszik az előzetes adatok alapján − fogalmazott a statisztikai hivatal munkatársa.
A hazai mutatók ugyan kiábrándítóak, ám a várakozásokat mélyen alulmúló német növekedési adatok fényében kevésbé tűnnek meglepőnek − emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A felhasználás oldaláról a nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív lehetett a külső kereslet jelentős mérséklődése ellenére, a háztartások fogyasztása pedig stagnálhatott. A beruházások a jelentős számú, egyes esetekben óriás méretű feldolgozóipari beruházások ellenére sem növekedhettek − véli a szakértő.
A jövőbeni kilátásokat illetően egyáltalán nem optimisták a szakértők. A külső konjunktúra meredek mérséklődése várható, miközben a szárnyaló svájci frank a még növekedésnek sem indult fogyasztást foghatja vissza, a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése ellenére is − figyelmeztetett Suppan Gergely. Így nem várható a gazdaság felpörgése a következő negyedévekben sem, bár a negyedik negyedévben bázis- és naptárhatások miatt kisebb gyorsulás lehetséges.
A jövő évi kilátásokat csupán a kecskeméti Mercedes gyár üzembe helyezése, illetve az Audi és Opel beruházásai javíthatják, miközben a fogyasztás a kormány intézkedései miatt továbbra sem gyorsulhat. Ezek alapján a szakértő jelentősen mérsékelte prognózisait: az idén a GDP növekedése szerinte aligha haladja meg a 2 százalékot, míg jövőre ennél valamivel magasabb lehet.
Az OTP Banknál is komoly kockázatokkal számolnak, az egész éves teljesítményt azonban nagyon erősen befolyásolja, hogy az év utolsó harmadában már a háztartások rendelkezésére áll a nyugdíjpénztári reálhozam, aminek fogyasztásélénkítő hatását nagyon nehéz megbecsülni, mivel egyszeri nagy összegű kifizetésről van szó. Azt is nehéz megmondani, hogy mennyien veszik majd igénybe az árfolyamrögzítés lehetőségét az adósmentő csomag keretében, illetve hogy a csökkenő törlesztési terhek mennyiben fogják emelni a fogyasztást − fogalmaznak az OTP szakértői.
