A tárca becslése szerint 9,5 ezer hektárt érinthet a génmódosított vetőmag miatt megsemmisítendő terület nagysága − közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Pontos adatok még csak a 220 termelő számára megküldött, 4,5 ezer hektárt érintő, szennyezett vetőmag miatti megsemmisítési határozatról van, de még jelenleg is folyik a 400 méteres izolációs zónában lévő kukoricatáblák felmérése, így egyelőre nem tudható, végül mekkora lesz a kitárcsázásra váró terület. A tárca becslése szerint mintegy 1200 termelőt érinthet a pufferzónában lévő megsemmisítési kötelezettség. Eddig 2,2 ezer hektár vetést semmisítettek meg.
Czerván szerint a kormány által ajánlott, hektáronként 360 ezer forintos teljes kártalanítás megfelelő és korrekt, mivel fedezi a vetés és a megsemmisítés közti költségeket. (Számításaink szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal legfrissebb, hektáronkénti 6 tonnás országos kukoricaterméssel kapcsolatos becslését alapul véve a megsemmisített vetés még a jelenlegi 45 ezer forintos tonnánkénti áron számolva is 25,6 milliárd forint értéket jelent.) Egyelőre még csak a megsemmisítés zajlik, a vitás szerződéses, peres ügyek rendezésének csak ősszel fog neki a kormány. A károsult gazdák szeptember végig nyújthatják be a jegyzőkönyvezett kárigényüket, majd ezt követően 15 napjuk lesz az állammal kötendő engedményezési szerződések lebonyolítására − ezek keretében nyílik lehetőség arra, hogy a gazdák helyett az állam járjon el a vitás jogi ügyekben. Egyelőre nem dőlt el, hogy ki adja majd a termelők jogi képviseletét, vagyis az, hogy a közigazgatási és igazságügyi tárca, vagy egy megbízott ügyvédi iroda látja-e majd el a feladatokat − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Czerván.
Jelenleg is zajlik a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiához készített 10 éves sertéságazati stratégia kormány-előterjesztéssé alakítása, amit szeptemberben el is fogadhat a kabinet. Ezt követően kezdődhet meg az évi hatmillió sertés tenyésztését célzó stratégia kidolgozása. A végrehajtás megkezdése erősen költségvetésfüggő. Az őszi jogalkotási tervben szerepel az agrárkamarai törvény elfogadása is. Emellett már Brüsszelben vár notifikálásra az agrár-kárenyhítési törvény tervezete is: ez azért szükséges, mert a kétpilléresre alakítani tervezett rendszer egyik eleme a piaci biztosítók bevonása lenne, és a díjfizetéshez a tárca uniós forrásból adna támogatást a termelőknek − mondta Czerván.
