− Az egekbe erősödő svájci frank jelentősen visszavágja a magyar növekedési kilátásokat. Az ennek okán elmaradó adóbevételek miatt a jövő évi költségvetés tervezésekor mire kényszerülhet a kormány?
− Nem is önmagában a frank árfolyama miatt, hanem mert a makropálya sötétebb, mint ahogy azt korábban elképzeltük, vagy ahogy a kormány jelenleg is gondolja. A kabinet továbbra is 3 százalékos GDP-bővüléssel számol, ám ez sajnos inkább a mínusz egy és plusz egy százalék közé tehető. Ez pedig teljesen átrajzolja a büdzsét. A fogyasztás visszaesése miatt az áfabevételek az ideihez képest biztosan nem tudnak nőni, a foglalkoztatásnál sem várható bővülés − a közmunkaprogramok segíthetnek ugyan, de a versenyszektorban semmi jó nem várható. Így a jövő évi adóbevételeket is át kell értékelni. A 2012-ben induló új kapacitások − például a kecskeméti Mercedes-gyár − és beruházások a sötét gazdasági kilátásokat csak részben enyhítik. Míg a közelmúltig az export húzta a növekedést, erre egyre kevésbé lehet számítani. Ehhez jön még a szupererős frank okozta speciális hazai sérülékenység is.
− Befolyásolhatja ez a jövőkép a Széll Kálmán tervet (SZKT)?
− Ha a kormány véghezviszi az SZKT-t és a negatív gazdasági pályával számolunk, akkor a jövő évi hiány könnyen a GDP 4,0-4,5 százaléka is lehet. Emiatt érdemes volna a kormánynak átértékelnie az adóterveit, és szembemenni a 2010 nyarán meghirdetett adópolitikával. A jó hír az, hogy a költségvetési tervezés elején tartva van még idő a gazdaságpolitikai korrekcióra. Elképzelhető, hogy ejteni kell az egykulcsos rendszert, de ha ezt nem is, a szuperbruttó kivezetését mindenképp el kellene napolni.
− A gyengébb növekedési kilátások már az idei költségvetési hiánycélt is alááshatják?
− A 2011-es folyamatokat a sok-sok egyszeri tétel miatt nagyon nehéz kibogozni, ám a tervezett 2 százalékos GDP-arányos többlet valószínűleg nem elérhető. Valahol nulla és két százalék között lehet majd a szufficit, de sok az egyszeri, torzító hatás − mint például a BKV és a MÁV adósságátvállalása vagy az áfa-visszatérítés ügyében hozott bírósági döntés. Jövőre érdemi hatása lesz a gyengébb növekedésnek a bevételekre, de ez már az idei számokban is látszik majd.
− Az MNB korábban úgy számolt, hogy a bankok még ellen tudnak állni idén a 245, 2012 végéig a 257 forintos svájci franknak. Az alpesi deviza tegnap ugyanakkor már bőven 260 forint felett is járt. Veszélyben van a magyar bankrendszer?
− Mindenképp kijelenthető: ilyen árfolyamszintek már veszélyt hordoznak magukban, de nehéz előre jelezni, mikor jöhetnek az igazán komoly gondok. Minél hamarabb korrigál az árfolyam, annál jobb a hazai pénzintézetek számára is.
− Meddig tolerálják még a külföldi állampapír-tulajdonosok a frank árfolyamát? Ha elkezdnek eladni, az milyen hatással járhat?
− Szinte biztos, hogy Magyarország kockázati megítélése romlani fog, ezért főleg a svájci frank jegyzése tehető felelőssé. Magyarország sérülékenysége továbbra is kiemelkedően magas. Az ország csődkockázati mutatója tovább nőhet − az állampapírhozamok pedig úgyszintén. Arra viszont kisebb az esély, hogy \"felrobban\" a hazai állampapírpiac, inkább a lassú, de mederben tartott hozamemelkedés a valószínűbb. Bár 2008. szeptember közepe − a Lehman bukása − és október eleje-közepe között még viszonylag nyugodtan figyeltük az ország határain túl zajló folyamatokat, gyorsan a címlapokra kerültünk, a CNBC pedig a Parlament elől élőben közvetített a magyar válságról...
− Mennyire nyugtathatja meg a piacokat, hogy az ECB kijelentette, elkezdi vásárolni a spanyol és olasz kötvényeket?
− Látszólag megnyugtatta a piacokat, ám ez is egy \"tipikus\" európai döntés volt. Azaz amikor a piacok már sarokba szorítják az európai döntéshozókat, akkor megteszik a szükséges lépéseket, holott ezt már hetekkel ezelőtt megléphették volna. Ez egyszerű \"tűzoltás\". A proaktív válságkezelés teljes hiánya miatt pedig az átmeneti megnyugvás ellenére hosszabb távon marad a piaci bizonytalanság, sőt félelem. Félelem amiatt, hogy a politikusok nem képesek kezelni a válságot, az EU és az USA pedig ismét belerohan a recesszióba.
