Ellenőrizhetetlen a vetőmagok használata

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A génmódosított szervezetekkel szennyezett vetőmagok körüli botrány arra is rávilágít, hogy nincs minden rendben a hazai vetőmaghasználattal. Nem lehet ugyanis teljeskörűen ellenőrizni, hogy mit vetnek el a termelők. A gazdák anyagi lehetőségeiktől függően döntenek a minősített vetőmagok használata, vagy a különféle forrásokból, saját vetésből visszafogott, vagy egymás közti cseréből származó utánvetésre alkalmas vetőmagok beszerzése mellett.

A minősített és az úgynevezett fémzárolt vetőmaghasználatnak hosszú évtizedekre visszatekintő hagyománya volt Magyarországon. Egészen az uniós csatlakozásig egybeesett a fémzárolt és a magyar hatóságok által ellenőrzött minőségű vetőmagtételek forgalma.  A csatlakozás óta már nincs minden tételre kiterjedő ellenőrzés, mivel nem kötelező a termelőknek a fémzárolt vagy minősített vetőmag használata sem. Ellenőrzési szempontból hasonlóan nyomon követhetetlen a hivatalos forgalmazókat megkerülő magánimport, mivel a hatóságok csak a hivatalos forgalmazók áruját tudják ellenőrizni.

Azon növények esetében, ahol van mód az utánvetésekre, az utóbbi években folyamatosan romlott a felújítási arány. A kukorica és a napraforgó esetében, mivel jellemzően hibrid fajtákat vetnek a termelők, ez kevéssé jellemző. Ugyanakkor bár búzából egyelőre nincs gmo-vetőmag, az utánvetések a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal adatai szerint 80 százalékos aránya már a várható hozamokra is hatással lehet. Ennél is nagyobb problémát okoz, hogy az évi átlagosan egymillió tonna export esetén nehéz igazoltan homogén fajtákból összeállított szállítmányokat kiállítani, márpedig azt a piac is jobban megfizeti. Ezért is kampányol például a Gabonatermelők Országos Szövetsége a Pannon minőségű búza − meghatározott fajta minél magasabb minőségi paramétereket eredményező agrotechnika melletti − minél szélesebb körű termesztéséért.